Jön az év egyik leglátványosabb csillaghullása: érkezik a Perseidák meteorraj

0
Idén különösen szép látványt nyújthatnak majd, mert az újhold néhány nappal megelőzi az érkezésüket, így teljesen sötét lesz az égbolt.

 

Vajon milyen lehet két másodperc alatt Budapestről a Balaton-partra érni? A Perseida meteorraj ezzel a sebességgel lép be a Föld légkörébe augusztus 12-én.
A jelenséget minden évben eltérő napszakban csodálhatjuk meg, mert a maximuma évente eltolódik hat órát, majd a szökőévvel visszaugrik egy napot.

Idén kedvező időben, már kora estétől figyelemmel kísérhetjük a csillaghullást.

„Bolygónk egy meterorrajon halad át, amellyel esztendőnként mindig azonos időszakban találkozik a Föld. A jelenség legalább kétezer éves a feljegyzések szerint” – mondja Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa.

„A Perseidák szülőégitestje a Swift-Tuttle üstökös, amely a számítások szerint legalább tízezer éve kering a maihoz hasonló pályán. Amikor átlagosan 130 évente a Nap közelébe kerül, a magjába fagyott jég szublimálni kezd – vagyis szilárd anyaga gőzzé alakul át, – a jégbe fagyott porszemek pedig kiszabadulnak, és lassan szétoszlanak a pályája mentén. Ezt az anyagfelhőt nevezzük meteorrajnak.”

A Holdfázis ugyan bele tudna szólni a tűzijáték-szerű élménybe, azonban idén az újhold pár nappal megelőzi a Perseidákat, így teljesen sötét égbolton fürkészhetjük a hullócsillagokat. Jövőre pont telehold lesz a maximum időszakában, így nem, vagy csak alig lehet majd látni a sebes meteorrajt.

A Föld 30 km/másodperccel kering a Nap körül, a raj pedig hasonló sebességgel jön szembe velünk.

“A hullócsillagok a Föld légkörében elégő porszemek. Körülbelül 100 km magasan nagy fényességgel villannak fel, és a hatalmas mozgási energia miatt gyorsan elégnek, 80-90 km-nél nem érnek lejjebb. Addigra teljesen elporladnak még a nagyobb darabok is. Az üstökös eredetű rajokból nem szokott meteorithullás történni.”

– mondja Sárneczky Krisztián.

A csillaghullást adó meteorrajok között a Perseida az egyik leggyorsabb. A tündöklő jelenség idén leginkább augusztus 12-én este figyelhető meg, de aki fent tud maradni, az még péntek hajnalban is gyönyörködhet a csillaghullásban, és az ezt megelőző, csütörtök hajnal is izgalmas lehet.

Fényszennyezéstől mentes égbolton óránként körülbelül 50-60 meteort láthatunk majd, de ez a szám évről évre változhat. Városi égbolton a kivilágítás miatt ennél jelentősen kevesebb meteort lehet észrevenni.

„A porszemek a hangsebesség száznyolcvanszorosával érik el a légkörünket. Amint a hatalmas mozgási energiát leadják és fékeződnek, ionizálódnak a légkörben a molekulák és az ionizált levegőt látjuk, nem pedig magát a porszemet. Több méteres átmérőjű ioncstorna jön létre és ezt a több méteres világító levegőtömeget látjuk, aminek a közepén ott van a kis porszemecske. Az egész maximum néhány másodpercig tart.”

– magyarázza Sárneczky Krisztián.

A meteorok általában porszem méretűek, a néhány centiméteresek már fényes jelenséget okoznak. “Bár a Perseida meteorrajban nagyon sok nagyobb részecske van, de egy pingponglabdánál szinte egyik sem nagyobb. Elég sok fényes hullócsillag van benne, és a kedvező, nyári időszakban jelentkezik, ezért annyira híres.”

Megfigyelésüknél érdemes arra nézni, amerre a legsötétebb az égbolt. A horizont közelében feltűnő hullócsillagok 300 kilométerre is lehetnek tőlünk, de ott a légkör elnyeli a halványabbak fényét. A statisztikák szerit körülbelül 45-50 fokos szögben emeljük az égre a tekintetünket, mert ott fog feltünni a legtöbb hullócsillag.

(szmo.hu)

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here