13.9 C
Budapest
csütörtök, április 25, 2024
HomeMizu zöldekGyálon hallottuk - Jogszabályváltozások az illegális hulladéklerakás elleni küzdelemben

Gyálon hallottuk – Jogszabályváltozások az illegális hulladéklerakás elleni küzdelemben

Napjaink egyik legnagyobb kihívása az illegális hulladékelhelyezés elleni küzdelem. A szántóföldeken, erdőkben, erdőszéleken, köz- és magánterületeken, utak mentén lerakott hulladék mennyisége egyre több. Az azokat odaszállítók egyre gátlástalanabbak és néha már üzletszerűen végzik jogellenes tevékenységüket, otthagyva ökológiai lábnyomukat az általuk beszennyezett területen.

  1. márciusáig az elhagyott hulladék ügyében a települési önkormányzatok jegyzői folytatták le a hatósági eljárásokat, mint illetékes környezetvédelmi hatóság.
  2. március 16. napján lépett hatályba a Kormány 124/2021. (III. 12.) számú rendelete a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről, mely alapján immáron a területi hulladékgazdálkodási hatóság – Gyál esetében a Pest Megyei Kormányhivatal – folytatja le a jogellenesen elhelyezett hulladék ügyében a hatósági eljárásokat.

Ezen jogszabályváltozás a jegyző hatáskörének elvonását jelenti, vagyis ezentúl a települési önkormányzatok nem járhatnak el elhagyott hulladék ügyében.

Gyál Város Önkormányzata továbbra is szorosan összedolgozik a Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Kft-vel, akik eltávolítják a közterületen talált illegális hulladékot, amennyiben annak korábbi tulajdonosa nem beazonosítható, vagy szintén kizárólag közterületet érintően, ha a már eljárásban kötelezett személy önkéntesen nem tesz eleget a hulladékmentesítési kötelezettségének. A városban széleskörű a hulladékgyűjtés, kezelés és leadás lehetősége. Az Önkormányzat és lakossági önkéntesek mellett, civil szervezetek, cégek, vállalkozások, oktatási- nevelési intézmények is elhivatottak a város tisztasága mellett.

A Gyál Városüzemeltetési Nonprofit Kft. a 2020-as évben 15.228e Ft összegből végezte a közterületi hulladékgyűjtők rendszeres ürítését, buszmegállók, közterületek takarítását, továbbá a belterületen illegálisan kihelyezett hulladék összegyűjtését és elszállítását az ártalmatlanító helyre. Ezen tevékenységből a 2020-ban 134.630 kg hulladék került összegyűjtésre és elszállításra.

A fentieken felül külön megállapodás keretében a Kft. további illegális lerakók felszámolásában is közreműködött. Ezek a hulladékok főleg külterületen voltak fellelhetők, amelynek összetétele és mennyisége miatt munkagépek bevonása vált szükségessé. Ilyen illegális hulladéklerakók felszámolásakor 319 m3 hulladék lett elszállíttatva az erre a célra külön biztosított bruttó 9.475.851 Ft összegben.

Lényeges, hogy aki a közterületet, a közforgalom céljait szolgáló épületet, vagy a közforgalmú közlekedési eszközt beszennyezi, szabálysértést követ el. Feljelentést a Gyáli Rendőrőrsön szükséges tenni.

A magánterületen található hulladék – el nem kerített szántókon, mezőkön, erdőkben, réteken stb. – ügyében a jegyzői hatáskör változása okán az illetékes megyei kormányhivatal hulladékgazdálkodási hatósági eljárás keretében kötelezi az ingatlan tulajdonosát, vagy ha beazonosítható a hulladék korábbi tulajdonosa, akkor a hulladék korábbi tulajdonosát a szemét elszállításra.

Fontos, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 1/A. § (2) bekezdése alapján a hulladék tulajdonjogát másra átruházni jogszabály szerinti feltételekkel lehet. A feltételeknek nem megfelelő hulladék átadás, átruházás nem eredményez tulajdonváltozást, a hulladék eredeti tulajdonosa és az átvevő birtokos egyetemlegesen felelős a hulladék kezelésért. Ezen bekezdés alapján a lakosok hiába adják át akár költözéskor vagy lomtalanításkor a feleslegessé vált lomot, hulladékot, amennyiben az más ingatlanán „bukkan fel”, ugyanúgy felelősséggel tartoznak érte.

Sajnálatos módon az esetek többségében nincs a hulladékban azonosításra alkalmas dokumentum, így ilyenkor jogszabályoknak megfelelően az ingatlantulajdonos kerül eljárás alá, kötelezve az ingatlana megtisztítására. A tulajdonjog felelősséggel jár, illetve különböző kötelezettségeket, terheket is ró a tulajdonosra. Így az ingatlan tulajdonosát felelősség terheli az illegális hulladéklerakás vagy elhagyás megelőzéséért.

Az Önkormányzat a magánterületek (jellemzően külterületi szántók, magánutak, erdők, rétek) védelme érdekében nem telepíthet sem sorompót, sem térfigyelő kamerát, a hulladékmegelőzés költségei az ingatlantulajdonost terhelik.  Magánterületen és a közforgalom számára megnyitott magánterületen az elektronikus megfigyelő rendszer alkalmazása a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény rendelkezései az irányadóak. Ezek a rendelkezések nem terjednek ki közterületre, és azt is tudni kell, hogy magáncélú megfigyelést nem lehet folytatni közterületen. A magánépületekre és azok megfigyelésére telepített kamerák látószögébe nem kerülhet más tulajdonában álló ingatlan vagy annak részlete sem, valamint nyilvános közterület.  Ugyanezen elv alapján az 1999. évi LXIII. törvény alapján a települési önkormányzatok által telepített térfigyelő kamerák csak a közterületet rögzíthetik.

A hulladékgazdálkodási hatóság nem nyomozó hatóság, az ingatlan tulajdonosa akkor mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét.

Fontos változás, hogy a büntető törvénykönyv eddig csak azon hulladékügyekben állapított meg szankciót, amelyben maga a hulladék alkalmas az emberi élet, a testi épség, az egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy ezek összetevői, illetve az élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. Az elkövetési tárgy továbbá – minősített esetben – a hulladéktörvény szerinti veszélyes hulladék volt.

A 2021. március 1-jén hatályba lépett módosítások szerint, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen jelentős mennyiségű hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ami bizonyos további súlyosbító feltételek fennállása esetén akár nyolc évig is növekedhet. A Ht. 248. § (2) bekezdése alapján a rendőrség eljárásának megindítása már nem függ attól, hogy a kihelyezett hulladék veszélyes hulladék-e, a hulladék mennyiségének ténye befolyásol. Jelentős mennyiségű hulladék az 1000 kg-ot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék.

Megkérjük a lakosságot, hogy vegyék igénybe a Gyál Város Önkormányzata által szervezett hulladékgyűjtési akciókat, melyek az idei évben is megrendezésre kerülnek. Elektronikai hulladékleadásra két alkalommal, gumiabroncs leadásra szintén két alkalommal egy hét időtartamban, továbbá a veszélyes hulladékgyűjtésre is ismét, térítésmentesen lesz lehetőség.

Amennyiben közterületen hulladékot találnak, kérjük Önöket, tegyék meg bejelentésüket a [email protected] e-mail címen, a hulladék pontos GPS koordinátáinak megadásával.

Magánterületen elhagyott hulladék esetén kérjük, jelezzék azt a Pest Megyei Kormányhivatalnak postai úton vagy elektronikus formában (ügyfélkapun vagy a [email protected] e-mail címen).

Kérjük, legyenek figyelemmel a hulladék önkéntes, társadalmi munkában történő begyűjtése előtt, hogy maganterületen továbbra is tilos a hulladék összegyűjtése, ezen esetekben kezdeményezzék az illetékes hatóság eljárását. Amennyiben nem beazonosítható a hulladék helyének besorolása (közterület vagy magánterület) úgy forduljanak bizalommal a Polgármesteri Hivatal munkatársaihoz, az [email protected] e-mail címen.

Tegyünk együtt városunk tisztaságáért!

 

 

gyal.hu

Népszerű