Itt a nyár, melegszik az idő, figyeljünk arra, hogy zárt autóban ne hagyjuk a kutyát, mert hőgutát kaphat!
Aki a hőségben bezárva hagyja a kutyáját a járműben, állatkínzás vétségét követi el, mivel a felhevült gépkocsiban hagyott állat elpusztulhat, vagy maradandó egészségkárosodást szenvedhet.
A hőguta felismerhető a habos orrváladékról, a tágra nyílt pupillákról, az imbolygó járásról, a lila, duzzadt nyelvről, a habzó szájról, a nehéz, gyors, erőteljes lihegésről, de a megmerevedés, hányás, hasmenés is tünete lehet.
Ha hőgutát kapott kutyust látunk, így tudjuk megmenteni:
- Első lépésként meg kell kezdeni a hűtését és azonnal árnyékba, árnyékos helyre vagy 18-20 Celsius fokos helyiségbe kell vinni.
- Meg kell itatni az állatot csapvíz hőmérsékletű vízzel, majd vizes – csapvíz hőmérsékletű – lepedőt vagy törülközőt kell az állatra teríteni úgy, hogy érintse a nyakát, a hónalját, a lágyékát és a hasát.
- A végtagokat is be kell csavarni nedves ruhával (talppárnák hűtése is fontos).
- A hűtésre használt törülközőt cserélgessük többször!
- Vigyük feltétlenül orvoshoz a kutyát! Szállítás közben ne legyen az autóban 20-22 foknál hűvösebb!
Mit ne tegyünk?
- Ne locsoljuk jéghideg vízzel, ne tegyünk rá jeget és ne vigyük hideg vizű medencébe!
- Ne adjunk neki fagyit vagy jeget!
- Ne állítsuk közvetlenül ventilátor vagy légkondi elé!
Mit tegyen a gazdi, ha vásárolnia vagy ügyintéznie kell?
- A legjobb, ha otthon hagyja a kutyáját, ahol van hűvös, árnyékos helye és friss ivóvize.
- Ha mindenképpen magával kell vinnie kedvencét, próbáljon kutyabarát boltot, éttermet találni. Amennyiben nincs ilyen a környéken, akkor kérje meg egyik barátját, hogy tartson velük, és ő a kutyájával együtt egy árnyékos helyen várakozik majd.
Ha autóba zárt kutyát látunk, azonnal hívjuk a rendőrséget!
Az állat életének megmentése érdekében elvileg lehetséges az autó ablakának betörése. Ez ugyan rongálásnak számít, de a Btk. büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okként szabályozza, ha valaki a rongálást azért követi el, mert saját vagy más személyét, javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el.
Fontos kiemelni, hogy a Btk. szerint csak akkor állapítható meg a végszükség az elkövető javára, amennyiben nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. Ez azt jelenti, hogy a bírónak mérlegelnie kell, hogy az elkövetett vagyon elleni bűncselekmény (rongálás) által okozott kár és az állatkínzás súlyosabb eredményének (az állat pusztulása) bekövetkezése közül melyik a nagyobb sérelem, melyik veszélyesebb a társadalomra. Amennyiben azt állapítja meg, hogy adott körülmények között a rongálással okozott kár enyhébb, mint az állat pusztulása lett volna, arányosnak ítélheti a végszükségi helyzetet – írja a szabályról az újpesti állatvédelmi járőrszolgálat.
18.kerulet.ittlakunk.hu