4.5 C
Budapest
vasárnap, november 27, 2022
HomeEgészségügyJó tudni! Idén száz éves az inzulin, érdemes erről tájékozódni

Jó tudni! Idén száz éves az inzulin, érdemes erről tájékozódni

Idén ünnepli 100. születésnapját az inzulin, aminek a felfedezését szinte csak a véletlennek köszönhetjük.

Inzulin nélkül nincs élet – ez a szlogenje az Egy Csepp Figyelem Alapítvány virtuális, interaktív kiállításának, amely a 100 éves inzulin történetét dolgozza fel a felfedezéstől az első hazai inzulinkezelés legendás történetén át a legújabb technikai vívmányokig. A 3D platformra fejlesztett látványos tárlat, amelyet interjúk, interaktív játékok és korabeli dokumentumok színesítenek, szakértői dr. Halmos Tamás és dr. Fövényi József diabetológusok.

Mi is az inzulin?

Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt polipeptid hormon, amely segítségével testünk szabályozza a cukoranyagcserét, és szerepet játszik a szénhidrátok, fehérjék és zsírok szabályozásában.

Túlzott vagy éppen csökkent működése számos betegséghez vezethet, de legismertebb mind közül a cukorbetegség, amikor a hasnyálmirigy nem tudja a megfelelő inzulinmennyiséget biztosítani a szervezet számára, a vérben lerakódó glükóz pedig súlyos gondokat okoz.

A hormon a nevét a sziget (insula) szóról kapta, így lett inzulin, mivel a hasnyálmirigyben található Langerhans-szigetek nevű területen termelődik.

Ki fedezte fel?

Az inzulin alapesetben mindenki szervezetében megtalálható. Az inzulin injekciónak viszont rendkívül érdekes története van, amit Robert Tattersall dolgozott fel Diabetes: The Biography című könyvében. Több szerencsés véletlen egybeesése kellett hozzá, és egymástól független kutatások. Paul Langerhans, aki a hasnyálmirigy funkcióit kutatta, 1869-ben leírta az utóbb Langerhans-szigetekként elnevezett területet a hasnyálmirigyben, ahol az inzulin termelődik, ezt követően két német tudós, név szerint von Mering és Minkowski azt bizonyították, hogy ha a kutyák testéből eltávolítják a hasnyálmirigyet, akkor diabetikus kórkép alakul ki náluk.

Ki találta fel az inzulininjekciót?

Végül Frederick Grant Banting volt az, akinek köszönhetjük a találmányt, amiért mindössze harmincéves korában Nobel-díjat is kapott. A kanadai fiatalember katonai szolgálatai végeztével nem kapott megfelelő sebészi állást, ezért a torontói egyetemen helyezkedett el félállásban kutatóként, ahol a szénhidrát anyagcsere-folyamatokról kellett előadásokat is tartania. Az órákra való felkészülés során ásta bele magát jobban a témába, ekkor találkozott a németek kutyás kísérletével is, és jegyezte fel a „diabetus” kifejezést is magának. Az egyetemen elég mostoha körülmények között dolgozott, csupán egy elavult, ócska labort kapott a kutatásaihoz John James MacLeodtól, egy cukorbetegségre specializálódott orvostól. Viszont kapott maga mellé segítőnek két diákot, Clark Noble-t és Charles Bestet, akik megismertették olyan módszerekkel, amiket Banting nem ismert korábban, mint például a vércukor újfajta mérése, melyhez a korábban levett mennyiségnek csupán tizedannyi vér is elegendő volt. 1921 augusztusában kivették két kutya hasnyálmirigyét, majd azt vizsgálták, mi történik, ha az egyiknek adnak inzulin injekciót, amelyhez a helyi vágóhidakról szerzett állatok hasnyálmirigyéből kinyert inzulint használták fel.

A kísérlet bebizonyította azt, amit korábban csak sejteni lehetett: kívülről is lehetséges pótolni a hiányzó inzulint.

Banting az eredményeiről novemberben számolt be a tanszék előtt, majd a munkába bekapcsolódott Bert Collip is, hogy segítsen standardizálni a kinyert inzulint. Végül az általa készített injekciót 1922 januárjában tesztelték egy 29 kilósra lefogyott kamaszfiún, aki tíz napig kapta a kivonatot, melynek hatására teljesen eltűnt a vizeletéből a cukor. Még abban az évben bemutatta a csapat eredményeit a Canadian Medical Association Journal, 1923-ban pedig Banting és McLeod Nobel-díjat kaptak érte, amit megosztottak Besttel és Collippel is. Bantinget ezek után professzorrá nevezték ki, majd saját intézetet is kapott, de 1941-ben, ismét jelentkezett katonának, ami a vesztét is okozta. Mindössze ötvenévesen lelte a halálát, amikor repülőgépét Új-Fundland fölött találat érte. November 14-e, a születésnapja lett a diabétesz világnapja.

Speciális képzési program a diabéteszes gyerekekért

Egy májusban elfogadott törvény értelmében valamennyi intézményben, ahova cukorbeteg gyerek jár, nevelő, pedagógus vagy a vezető által erre kijelölt dolgozó garantálja majd, hogy a gyerek a szükséges ellátásokat minden esetben megkapja. Az Oktatási Hivatallal együttműködve az Egy Csepp Figyelem Alapítvány szakemberei jelentős szerepet vállalnak az érintett pedagógusok speciális felkészítésében is. Emellett az alapítvány pedagógus diabétesz képzései és érzékenyítő programjai is folytatódnak. Ősszel 21 képzési helyszínen valósul meg a 8 éve indított „Belevalók” is az Oktatási Hivatal szervezésében.

A tavaly elindított TEENS egészségprogram a 13-14 éves korosztály számára szól. A félnapos program célja a helyes életvezetési minta közvetítésével az öngondoskodás erősítése, és olyan krónikus betegségek megelőzése, mint az elhízás, a cukorbetegség, a kardiovaszkuláris elváltozások, valamint a lelki egészség. A 3 évvel ezelőtt indított KiDS elnevezésű diabétesz képzést a Nemzetközi Diabétesz Szövetség hozta létre 6-14 éves általános iskolások, valamint szüleik és tanáraik számára. A program a cukorbetegség megismerésére, a 2-es típusú diabétesz megelőzésére és a diabéteszes gyerekek elfogadására irányul.

(Forrás: Egy Csepp Figyelem Alapítvány, Múlt-kor, Házipatika, diabetes.co.uk, cukorbetegkozpont.hu; kiemelt kép: Getty Images)

Népszerű