3.8 C
Budapest
csütörtök, december 1, 2022
HomeHűhaEz nem vicc: egy hatalmas gammasugár-kitörés tavaly márciusban majdnem eltalálta a Földet...

Ez nem vicc: egy hatalmas gammasugár-kitörés tavaly márciusban majdnem eltalálta a Földet – Videó

A sugár neve GRB 200415A gamma-sugár-kitörés volt, és 2020 áprilisában haladt el a Mars mellett. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről és több műholdról is észlelték, de a felfedezés dicsősége a NASA Fermi gamma-sugár-űrteleszkópjáé, mivel ez érzékelte először.

 

Északi Fény a milliomodikon

A saját Napunk is rendszeresen produkál gammasugár-kitöréseket (GRB), és ezek elérik a Földet is, a napkitörések kísérőjelenségeként. A Földünket körülvevő Van Allen-övezetben keringő töltött részecskék azonban többnyire elnyelik őket, pusztán a legerősebbeket engedve át, melyek aztán az Északi fénynek nevezett fényjelenséget okozzák.

A GRB 200415A gamma-sugár-kitörés 140 milliszekundumig (nagyjából egy szempillantás) tartott, és olyan óriási ereje volt, hogy mellette szó szerint eltörpülnek azok a GRB-k, melyek a Napból indulva szokták elérni a Földet.

Valójában az Univerzum ismert leghatalmasabb robbanásai mind gamma-sugár kitörések. Ez a GRB, amit flernek is neveznek, hatalmas távolságról érkezett, és az Európai Űrügynökség ESA INTEGRAL műholdja is észlelte.

 

 

 

“Amikor a legnagyobb csillagok elpusztulnak, szupernóvává robbannak szét. Ami utánuk marad, az egy nagyon apró, kompakt csillag, amely elég kicsi ahhoz, hogy elférjen egy körülbelül 20 kilométeres völgyben. Ezt a csillagot neutroncsillagnak hívják, és olyan sűrű, hogy csak egy kiskanálnyi belőle tonnákat nyomna a Földön”- mondta el Soebur Razzaque professzor a Johannesburgi Egyetemről.

Spirálozó neutroncsillagok

A tudósok egy ideje azt is tudják, hogy a szupernóvák hosszú, két másodpercnél hosszabb törésű GRB-kre is képesek. 2017-ben az is kiderült, hogy két egymásba spirálozó neutroncsillag rövid GRB-t is kibocsáthat. A 2017-es megfigyelt robbanás robbanás 130 millió fényévnyire volt tőlünk. Ez mindenesetre nem magyarázta meg kielégítően a többi GRB-t, melyeket a kutatók szinte naponta észlelnek az égboltunkon.

 

Ez a helyzet másodpercek alatt megváltozott 2020. április 15-én. Ezen a napon hasított keresztül Naprendszerünkön az óriási GRB a Mars mellett. Ez volt az első ismert óriási GRB a NASA Fermi Gamma-sugár űrtávcsövének 2008-as indulása óta. A teleszkópok és műszerek ezúttal sokkal több információt gyűjtöttek az óriás GRB kitörésről, mint az előzőről, ami 16 évvel korábban érkezett.

A forrás beazonosításában a Bolygóközi Hálózat (IPN) nevű kutatókból álló nemzetközi szervezet segített. Szerintük a kitörés egy speciális neutroncsillagból (magnetár)érkezett, a Szobrász (Sculptor) csillagképben található NGC 253 galaxisból.

 

Több robbanás

“A Tejúton több tízezer neutroncsillag található. Ezek közül jelenleg csak 30 ismert, hogy magnetár. A GRB 200415A volt az első alkalom, amikor egy óriási fellángolás első és második robbanását is észlelték” – mondta Razzaque.

 

LOME – GRB

 

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a késő ordovíciumi kihalást (LOME) a Tejút egyik közeli karján fellobbanó hypernovából (rendkívül erős szupernóva) származó gammakitörés okozhatta, mintegy 6000 fényévnyire a Földtől. A tíz másodperces kitörés az elmélet szerint azonnal megfosztotta a Földet a légkörében található ózon felétől, kitéve a felszínen élő organizmusokat, beleértve a fotoszintézisért felelőseket is, a világűrből érkező extrém magas szintű ultraibolya sugárzásnak. A kihalás ebben az időszakban globális volt, megszüntetve a tengeri nemzetségek 49–60 százaléka, és a tengeri fajok közel 85 százalékát. Csak a permi-triász tömeges kihalás haladja meg a LOME-t a teljes biodiverzitás-csökkenésben. A gammasugár elmélet megmagyarázhatja a jegesedés gyors megindulását is, mivel az ózon és a nitrogén reagálva egymással nitrogén-dioxidot képez, amely sötét színű aeroszol, és lehűtheti a földet. Bár a gammasugár kitörés hipotézise összhangban áll a kihalás kezdetén feltárt néhány mintával, egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ilyen közeli gammasugár kitörés fordult volna elő.

 

 

A GRB 200415A eseményért felelős magnetár 11,4 millió fényévre van tőlünk, ami rendkívül közelinek számít, ha egy ilyen erőteljes flare hatalmas pusztító erejéről beszélünk. A kitörés már csak azért is komoly figyelmet érdemel, mivel egy ilyen erőteljes gamma-sugár-koncentráció tömeges kihalási eseményt okozhat a Földön. Van olyan elmélet is, ami szerint a késő ordovíciumi kihalást – a második legnagyobb kihalási eseményt az öt nagy közül, amit a bolygón virágzó élet valaha megtapasztalt – 450 millió éve egy hasonló erejű GRB kitörés okozta. Az ilyen erőteljes flerek elég ritkák, utoljára 14 éve észleltek hasonlót, ami nagy távolságban haladt el bolygónk mellett.

(raketa.hu)

 

Oszd meg a barátaiddal is!

 

Népszerű