Egyre több a kátyú a fővárosi utakon, időnként rendkívül komoly kárt okozva az autóknak. Nemrég a Váci úton, a Lehel térnél egy autónak ki is tört a kereke, ahogy belehajtott egy kátyúba.
Olvasóink szerint is borzalmasak a fővárosi utak.
„Folyamatos kátyúkáraink vannak. Azok a futóművek,amik nyugaton 10-12 évet kibírnak, itt jó, ha 3 évet. Utána mikor utángyártott alkatrészekkel javították, jó, ha a következő vizsgáig elmegy…” – írta János a 3. kerületből.
Budafoki olvasónk, Zoltán elég egyértelműen fogalmazott: „az egész ország egy nagy kátyú”.
Az újpesti Klaudia szerint is rosszak az utak mindenhol, „pedig fizetünk eleget a karbantartásához, illetve a kedves vállalkozók, ha nem nyúlnák le az anyagot, talán tovább tartana az útminőség, mint 2 nap”, fogalmazta meg véleményét.
13. kerületi olvasónk, Nóra gyalogosan lépett egy kátyúba, ki is fordult a bokája.
Sokan nem tudják, mit tegyenek ilyenkor.
A BKK Közút Útellenőri Szolgálata rendszeresen ellenőrzi az üzemeltetésükbe tartozó úthálózatot és az azonnali beavatkozást igénylő, balesetveszélyes hibák javítása érdekében intézkedik, írta kérdésünkre a fővárosi cég. Az illetékességükbe tartozó üzemeltetési, fenntartási feladatokat a Fővárosi Önkormányzat által biztosított forrásból a műszaki és gazdaságossági szempontok alapján a rendelkezésre álló kapacitási lehetőségeikhez mérten folyamatosan végzik el. Ezeket a munkákat nem kerületi szinten, hanem Budapest egész területét tekintve, az üzemeltetésükben lévő teljes úthálózat vonatkozásában rangsorolják. 2021-ben 368 darab úthiba/kátyúkár-bejelentést rögzített a BKK Közút, míg 2022-ben 255 darabot, így ebből is látható, hogy sokkal több lett a bejelentés.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) nem vezet ugyan statisztikát a kátyúkár bejelentésekről, de azt ajánlották kérdésünkre, hogy kössenek az autósok kátyúkár biztosítást, akkor jelentősen leegyszerűsödik a kátyú okozta probléma kezelése illetve a kátyúkár kifizetése.
Egy átlagosnak tekinthető évben közel ezren tesznek kátyúkár bejelentést a biztosítóknál, míg csak a fővárosi közút kezelőjéhez évente 400-500 bejelentés érkezik. Ezekhez társulnak a többi önkormányzati kezelésű úthálózaton a burkolathibák okozta károk, vagyis évente átlagban több ezer kátyúkárról beszélhetünk, jelezte a MABISZ.
Fontos tudni, hogy a bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia, amely azonban kizárólag olyan esetben fizet kártérítést, ha a közútkezelő felelőssége egyértelmű, a jogalap pedig tisztázott. A káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. Ezek alapján 2021-ben például a Budapest Közút Zrt.-nél a beérkezett kárigények alig több, mint felére ítéltek meg kártérítést.
A hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. A MABISZ azt javasolja, hogy az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.
A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát.
A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.
Jelentősen megkönnyítheti a balesetet szenvedett autós helyzetét, ha rendelkezik kátyúkár biztosítással. Ebben az esetben ugyanis nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.
Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért.
Kátyúkárokkal foglalkozó szakértőt is megkérdeztünk, mit javasol, ha kátyúkárt szenvedtünk.
A szakember szerint nem számít különleges ügynek a kátyúkár bejelentés, rutinszerűen rendezik a biztosítók az ilyen igényeket.
Az, hogy fizet-e a biztosító, sok mindentől függ a szakember szerint.
Például:
- Fotók vagy szemle alapján beazonosítható-e a kár? (Az érintett kátyú okozhatott olyan sérüléseket, mint amikre a károsult benyújtotta az igényét?)
- A sebességkorlátozásokat betartva keletkezhetett a kár, vagy közrejátszhatott sebességtúllépés is?
- Volt kihelyezve úthibára figyelmeztető tábla az érintett szakaszon?
- Elismerte felelősségét a biztosított? (Általános felelősségbiztosítás terhére csak abban az esetben lehet fizetni, ha ehhez a biztosított is hozzájárul, és elismeri a felelősségét.)
- Az az út kezelője, akinek a felelősségbiztosítására bejelentették a kárt?
- Van felróhatóság? (Vagyis felróható a biztosítottnak a kár bekövetkezése? Megállapítható a felelőssége?)
Utóbbira példa: A kertes házas övezetben lévő úton a sofőr nem látott semmilyen figyelmeztető táblát, így 40-50-nel belehajtott egy igen tisztes méretű kátyúba, még a futómű is súlyosan sérült. Bejelentették az önkormányzat felelősségbiztosítására. Kiderült, hogy a bejelentés alapján már korábban felmérte az önkormányzat a kátyút, és táblát is raktak ki jó előre. Csakhogy akinek a háza elé kirakták a kresz-táblát, nem mondott le a szokásos útszéli parkolóhelyéről, és beállt egy magasabb kocsival a tábla elé, mely miatt abból semmit sem láttak az úton közlekedők. Ebben az esetben az önkormányzat nem hibázott, jelezte a kátyút, így nem ő felel a kár bekövetkezéséért. Arról nem tehetnek, hogy az ott lakó szabálytalanul parkolt a tábla előtt.
A megkérdezett kárügyintéző szakértő ritkán utasítja el az ilyen kárigényt. Az elutasítás okai leggyakrabban:
- Igazolttá válik, hogy nem épp annyival ment az illető, mint amennyivel szabadott volna, és kisebb sebességgel haladva nem okozott volna sérülést a kátyú.
- Nem ott és akkor történt a kár, mint ahogy bejelentették, vannak ugyanis, akik megpróbálják így felújíttatni az autójukat.
- Nem az az útszakasz kezelője, akinek a biztosítására bejelentették a kárt. Ennek egy másik változata, amikor megvan, ki az út kezelője, de mégsem ő okozta a kárt. Ez utóbbi igencsak meg tudja nehezíteni a károsultak dolgát.
Fiktív példával élve: a XV. kerületi Szentmihályi út fővárosi kezelésű út. Mégis, ha pl. Bélának kátyúkára van, automatikusan a XV. kerületi önkormányzatnál fog kopogtatni, hisz nem fog mindenféle kormányrendeleteket olvasgatni, kihez tartozik az út. Az önkormányzat elutasítja Béla igényét, és a Budapest Közúthoz irányítja. Bélában már megy fel a pumpa, hisz „az önkormányzat már megint csak terel, és semmiért nem vállalja a felelősséget”. Vesz egy mély levegőt, megkeresi a Budapest Közutat. Ott szintén elutasítják, mivel a kárt nem az ő tevékenységük (vagy annak hiánya) okozta, hanem a Vízmű vezetékén volt csőtörés aznap, és a kiáramló víztől süllyedt meg, majd töredezett fel az aszfalt, és lett rajta kátyú.
Itt Béla már nagyon ideges, hisz hetek teltek el baleset óta, de ő még mindig nincs pénzénél, és megint elutasították. Vöröslő arccal felkeresi a Vízművet, akik bejelentik a biztosítójuknak a kárt. A biztosítók meg szokták kapni az előzménylevelezést, hogy lássák, mi indokolta a kései kárbejelentést. Ekkor már tudható, hogy Béla a biztosítót is utálni fogja, mert nemhogy nem fizetnek neki egyből, de még elkezdik nyaggatni mindenféle iratbekéréssel…
Mit csináljon a sofőr – ezt javasolja a szakember:
- Fontos, hogy neki kell tudnia bizonyítani, hogy akkor, ott és úgy történt a kár, ahogy ő azt előadja. Ezen sokat segíthet, ha rendőrt hív, akivel helyszíni jegyzőkönyvet vesznek fel.
- Szükséges alaposan dokumentálni a kátyút és a gépjármű egyből látható sérüléseit is. A kátyú fotózásakor érdemes viszonyításképp valamit odatenni mellé/bele (ez lehet akár a kézfejünk is), ami által megállapítható a hozzávetőleges mélysége, szélessége.
- Utána lehetőség szerint ne javíttassa meg addig a gépjárművét, amíg a biztosító nem jelentkezik nála az esetleges szemle miatt. Ha valamiért a javíttatás mégis halaszthatatlan, akkor fontos, hogy minden lecserélt alkatrészt, abroncsot stb. tartson meg, és a szerviz dokumentálja a javítás folyamatát.
- Ha van kátyúkárra is fedezetet nyújtó casco biztosítása, megfontolandó, hogy előzetesen arra jelentse be a kárt, mivel ezzel lerövidítheti a maga részéről ráfordítandó időt. A casco biztosító neki kifizeti a kárt, és utána már a casco biztosító baja, hogy utánajárjon, ki is az okozó és ki a felelősségbiztosítója, akinek benyújthatja visszkereseti igényét.
A nem teljes térítés okai:
- Avulás: az okozó (és annak biztosítója) a kárt káridőponti avult értéken köteles megtéríteni a káronszerzés tilalma miatt. A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével. Például ha egy kopott, öregedett abroncs sérült, amit lassan már egyébként is cserélni kellett volna, akkor a károsult nem követelheti jogosan egy teljesen új abroncs árát, hiszen ő vagyoni előnyt szerezne azzal, ha a káresemény miatt a lassan cserélendő helyett egy új gumi árát fizeti ki neki az okozó. Még abban az esetben sem jogos a követelése, ha neki nem volt más választása, minthogy újat vegyen.
- Sokan úgy gondolják, hogy hiába csak egy abroncs sérült, az okozó mindenképp köteles az adott tengelyen lévő másik abroncs cseréjét is fizetni, ez azonban a legritkább esetben igaz. Minden ilyen igényt egyedileg vizsgálnak, például abból a szempontból is, hogy a sérült abronccsal egyező típusú használtan kapható-e. Ha igen, és a használtsági foka közel megegyezik a sérült abroncséval, akkor ennek árát fogja a biztosító elfogadni. Fontos, hogy a károsultnak is van kárenyhítési kötelezettsége, melybe az is beletartozik, hogy ha van mód olcsóbban helyreállítani a káresemény előtti állapotot pl. azzal, hogy használt abroncsot vesz, akkor kötelessége eszerint eljárni (vagy el kell fogadnia, hogy az új abroncsot avultatni fogják).
- Önrész: A legtöbb felelősségbiztosítás (ami nem kgfb) tartalmaz önrészt, melynek megfizetése a biztosított kötelessége. Vagyis egy 10%-os önrész esetén a felelősségbiztosító a kárnagyság 90%-át utalja a károsultnak, míg 10%-ot a biztosított fog elutalni neki. Erről a biztosítók tájékoztatják is a feleket, vagyis alapesetben a károsultnak semmi tennivalója nincs ezzel kapcsolatban. De sokan nem értik, miért nem fizet mindent a biztosító, aztán majd behajtja a biztosítottján az önrészt. Nehéz elmagyarázni, hogy ezek piaci alapú szerződések, és úgy vállalta be a biztosító a kockázatot az adott biztosítottal, ha (a példánál maradva) csak a 90%-át kell fizetniük minden kárnak.
Ha belehajtottál egy kátyúba, ami kárt tett az autódban:
- Ha nincs kátyúbiztosításod, kártérítés az érintett útszakasz kezelőjétől kérhető. Ez lakott területen belül az illetékes kerületi önkormányzat, kivéve Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalait, ahol a Budapest Közút Zrt. az útkezelő. A lakott területen kívüli utak egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak.
Összefoglalva
A kátyúkár bejelentéshez szükséges okmányok:
- a kárt, eseményt bejelentő személyi igazolványa
- a gépjárművet vezető személy vezetői engedélye (jogosítványa)
- a gépjármű forgalmi engedélye (mindkét oldal)
- a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás igazolása
- ha nem a tulajdonos a bejelentő, akkor meghatalmazás a tulajdonostól (2 tanúval igazolva)
A bejelentésnél közölni kell:
- az esemény idejét, pontos helyét (kerület, út, tér, házszám stb.)
- milyen körülmények között történt a baleset
- a sérülés, kár becsült mértékét.
A bejelentéshez mellékelni lehet továbbá:
- a káreseményt, illetve annak bekövetkezését helyszínen észlelő tanuk adatait (név, lakcím, telefonszám)
- hatósági (rendőrségi) intézkedést lezáró hivatalos feljegyzést,
- fényképfelvételt a káresemény helyszínéről.
