3.7 C
Budapest
vasárnap, november 27, 2022
HomeSuliPszichológus segítsége a szóbeli érettségikhez – 2. fejezet: tanulási stratégiák

Pszichológus segítsége a szóbeli érettségikhez – 2. fejezet: tanulási stratégiák

„Rengeteg időm elmegy a tanulásra, de szinte semmire sem emlékszem az anyagból. Legalább ötször elolvastam a tankönyv fejezeteit, ki is jegyzeteltem, de még így is megbuktam a vizsgán. Aláhúztam a fontos részeket a könyvből és többször át is néztem őket, de mégsem sikerült jól válaszolnom a kérdésekre.” Ha ilyen vagy ehhez hasonló problémákba ütközöl a tanulmányaid során, vagy szeretnél másnak segíteni ezek leküzdésében, akkor a következő cikkünk neked szól!

Miért fontos a tanulási stratégiákról többet tudni?

Annak ellenére, hogy egyre több kutatás bizonyította, hogy léteznek hatékony (és kevésbé hatékony) tanulási stratégiák, a diákok nagy része nem alkalmazza ezeket a tanulást valóban segítő módszereket. Egy kutatásban 472 főiskolai hallgatót megkérdezve 80%-uk nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy úgy tanulnak-e, ahogy korábban egy vagy több tanáruk megtanította őket. Ebből az eredményből az következik, hogy öt diákból négy intuitív módon, valamilyen rögtönzött tanulási stratégiát alkalmaz, aminek a hatékonyságával nincs is tisztában. A tanulás alapvetően része minden ember életének, így ha megtanítjuk a diákokat jól tanulni, akkor ezzel növeljük iskolai sikerességüket és elősegítjük az élethez való alkalmazkodásukat. Az alábbi cikkünkben összeszedtünk hat különböző tanulási stratégiát, melyeket hatékonyságuk szempontjából vizsgáltunk meg.

Újraolvasás

A megtanulni kívánt anyag többszöri elolvasása a legnépszerűbb tanulási stratégia a diákok körében, mert ez egy passzív tanulási módszer, ami nem igényli a szöveg aktív és erőfeszítéses feldolgozását. Az újraolvasás hatására a tanulók

hamisan úgy érzik, hogy hatékonyan tanulják a szöveget, mert a második olvasáskor könnyedebbnek érzik az olvasást.

Ezt a folyékonyabb olvasást hibásan a sikeres tanulás jeleként értelmezik, így áldozatául esnek a kompetencia illúziójának. Azonban fontos tudni, hogy segítheti a tartalom későbbi jobb felidézését, ha az első és a második olvasás időben jól el van osztva, tehát a két olvasás között eltelik 1-2 nap. Emellett növelheti az eredményességét, ha az olvasások között a tanuló teszteli magát. Tehát összességében úgy tűnik, hogy az újraolvasás önmagában alkalmazva egy nem túl hatékony tanulási stratégia, azonban bizonyos körülmények között segítheti a tanulást, ha ezekkel a tanuló tisztában van és odafigyel rájuk.

Kiemelés vagy aláhúzás

Egy szöveg fontos részleteinek kiemelése és aláhúzása a diákok körében a második legnépszerűbb tanulási stratégia, ami valószínűleg a módszer egyszerűségéből fakad. De vajon a diákok pontosan választják-e ki és jelölik meg a fontos információkat? Azt találták, hogy nagy változatosság van a diákok kiemelési és aláhúzási képességében,

de általánosságban elmondható, hogy a jelölési stratégiájuk nagyrészt hatástalan,

mert gyakran túl keveset jelölnek, vagy épp ellenkezőleg, nem jelölik be a kritikus információkat. Sőt, ennek a stratégiának kritikus feltétele, hogy a diák az első olvasás során még ne emelje ki a szöveget, csak olvassa el, amivel sokan szintén nincsenek tisztában. Emellett ez a stratégia csak a nehéz szövegek esetében tud eredményes lenni, így nem alkalmazható minden tananyagnál. A módszer hátrányai ellenére nagy pozitívum, hogy a diákok körülbelül 60 perc alatt megtaníthatók lennének a hatékony jelölés elsajátítására, így kellő tudatossággal ez is eredményes stratégia lehetne.

Jegyzetelés

Akármilyen iskolába is járunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy a diákok jegyzetelnek az órákon, illetve elkérik egymás jegyzeteit. Bár ez egy nagyon népszerű módszer, csak akkor mondható sikeresnek, ha később a tanuló át is nézi a jegyzeteit. Emellett fontos tudni, hogy a szó szerinti jegyzetelés még akadályozhatja is a hatékony tanulást, mivel így a diákok nem tudnak mélyebben kapcsolódni az anyaghoz. Érdekes eredmény, hogy azok a tanulók, akik számítógépen jegyzeteltek, rosszabbul teljesítettek egy záró teszten a kézzel jegyzetelő társaikhoz viszonyítva, amit szintén érdemes észben tartani. Tehát összességében ez sem túl hatékony tanulási stratégia pusztán önmagában alkalmazva, csupán csak kiegészíti a tanulást.

Vázlatkészítés

Egy 1920-as évekbeli kutatásban 300 megkérdezett tanár közel fele megkövetelte a diákjaitól a szöveg olvasása közbeni vázlatkészítést.

 

Manapság a diákok 65%-a, tehát közel 2/3-a elvárás nélkül is készít vázlatot óra közben.

E stratégia népszerűségét az adhatja, hogy így a tanulók aktívan tanulhatnak a legfontosabb információk azonosítása és strukturált szervezése révén. Sőt, egy előadás vázlatának elolvasása előzetesen vagy az előadással párhuzamosan szintén eredményesebbé teheti a tanulást. A vázlat készítésének hatékonyságát nagyban megnöveli, ha a tanár az óra elején bemutatja az előadás főbb témáit és alcímeit, amit a diákok keretként használhatnak. Bár ez hatékonyabb tanulási stratégia, mint az újraolvasás és a jegyzetelés, ez csak akkor igaz, ha a tanuló előzetesen tájékoztatást kap arról, hogy hogyan készítsen jó vázlatot és ezt aktívan gyakorolja is.

Önellenőrzés

Az emberi tanulással és memóriával kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy önmagunk tesztelése pozitív hatással van a tanulás sikerességére és az információk hosszú távú megtartására. Amikor a diákok ellenőrzik a tudásokat,

ezzel drámaian megnő a valószínűsége, hogy az információ később is előhívható lesz a memóriájukból.

Ennek hátterében az állhat, hogy ez a módszer aktív előhívást kíván meg a memóriából. Azonban a tanulóknak korlátozott tudása van az önellenőrzés hatékonyságáról, emiatt ritkán alkalmaznak ilyen stratégiákat. Egy kutatásban a megkérdezett hallgatók 83%-a azt válaszolta, hogy többször elolvassa a jegyzeteit és a tankönyvet, de csupán 10%-uk foglalkozik önellenőrzéssel. Sőt, az önellenőrzést alkalmazó diákok 68%-a csak azért teszteli a tudását tanulás közben, hogy megtudja, mennyire sajátította el eddig az anyagot, és csak 18%-uk gondolja úgy, hogy ebből többet tanulhat, mint az újraolvasásból. Az egyik ilyen könnyen használható, hatékony, önellenőrzésen alapuló tanulási stratégia a tanulókártyák használata.

Ha konkrét, részletes információk megőrzése a cél, akkor a tanulókártyák alkalmazása az egyik leghatékonyabb tanulási módszer.

Azonban ennek is van buktatója, ha az ember túl korán leteszi a kártyát, mert azt hiszi, már megtanulta az anyagot. Így a pakliból kivett, megtanultnak tekintett kártyákat már nem fogja újra a kezébe venni. Emiatt fontos lenne, hogy a hallgatók folytassák a tanulmányozást és a tesztelést, még akkor is, ha egy elemet egyszer helyesen tudtak a kártyáról. Tehát összességében úgy tűnik, hogy az önellenőrzésen alapuló tanulási technikák nagyon hatékonyak lehetnek, ha odafigyelünk bizonyos feltételekre.

Gondolattérkép készítése

A gondolattérkép vagy más néven fogalomtérkép egy olyan diagram, amelyen a verbális vagy fogalmi információkat lehet ábrázolni úgy, hogy a csomópontok jelölik a különböző fogalmakat, míg a köztük lévő vonalakkal jelzik a fogalmak közötti kapcsolatokat. Egy 2018-as tanulmányban 107 korábbi kutatás eredményét összegezve azt találták, hogy a gondolattérkép hatékonyabb tanulási módszer, mint a tananyag elolvasása vagy a vázlatkészítés. E módszer nagy előnye, hogy a természettudományos és a humán tárgyak anyagainál is ugyanúgy növeli a tanulás eredményességét, illetve egyéni és csoportos tanulási feltételek mellett is hatékonyan alkalmazható. Sőt, a gondolattérkép használata még akkor is eredményes, ha azt a tanuló nem maga készíti, csupán tanulmányozza, de

a saját gondolattérkép készítése és használata jóval hatékonyabb.

Ennek hátterében az állhat, hogy ilyenkor a tanulónak bonyolult kognitív feldolgozást kell végeznie. Tehát nemcsak a fogalmakat kell ismernie, hanem azt is, hogy ezek hogyan állnak kapcsolatban egymással, és hogyan lehet vizuálisan és térben a legjobban ábrázolni őket. A fogalomtérképek készítésekor lehet kézzel rajzolni az ábrákat, azonban a modern technológiának köszönhetően ma már rendelkezésünkre állnak ehhez különböző letölthető applikációk is.

 

Az egyik leggyakrabban használt gondolattérképet készítő számítógépes program a CmapTools.

Tehát összességében elmondható, hogy ez a tanulók által kevéssé alkalmazott tanulási stratégia nagyon hatékony és eredményes a tanulás szempontjából.

Mi következik ezekből?

Az egyre gyorsabban változó és egyre összetettebb világban való túlélés kulcsa, hogy az ember megtanulja, hogyan kell jól és hatékonyan tanulni. Szinte minden tanulási stratégiának lehetnek előnyei és pozitív eredményei a tudásra nézve, de ezeknek vannak bizonyos feltételei, amelyekkel nem árt tisztában lennünk. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a diákok tanítás nélkül nincsenek tisztában a különböző tanulási stratégiák eredményességével, így ők csak intuitív módon választanak és alkalmaznak különféle módszereket. Emiatt a tanároknak és az iskoláknak fontos feladata lenne, hogy segítsék a tanulókat

az általuk preferált tanulási stratégiák hatékony alkalmazásában, illetve új, sokkal eredményesebb módszerekkel ismertessék meg őket.

Sőt, megfelelően kombinálva a tanulási stratégiák hatékonyabbak és eredményesebbek is lehetnek, mint egyetlen módszer használata, amikről szintén edukálni lehetne a diákokat. Ezzel a cikkel az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a diákok hiányos ismereteire a különböző tanulási stratégiák hatékonyságára vonatkozóan, illetve hogy gyakorlati segítséget nyújtsunk a sikeres és eredményes tanulásukhoz ennek a tudásnak a bővítésével.

(mindsetpszichológia.hu)

Népszerű