Magasra nőtt fű a parkokban: ez méhlegelő vagy gaz?

0

Városszerte egyre több parkban, zöldsávban találkozunk úgynevezett méhlegelőkkel. Egyes vélemények szerint a főváros méhlegelő-táblák kihelyezésével oldja meg azt, hogy ne kelljen lenyírnia a füvet.

Mi is az a méhlegelő?

A méhlegelő olyan terület, ahol ritkábban kaszálják a füvet, hogy virágport gyűjthessenek a méhek, így óvják a rovarok élőhelyét a városban.

A Fővárosi Önkormányzat és a Főkert közös Vadvirágos Budapest programjának része a rovarbarát zöldfelületek kialakítása Budapesten. A program célja, hogy Budapest területén növekedjenek a növény- és állatvilág természetes élőhelyei.

A beporzó rovarok száma gyorsan csökken, ez közvetlenül hat a növények, köztük a gyümölcs és zöldség mennyiségére is. E fontos szerep mellett a rovarok sok állatfajnak jelentenek táplálékforrást, így fogyatkozásuk más fajok egyedszámára is hatással van.

A biológiai sokféleség megóvása érdekében a gyepfelületek intenzív, évenként szokásos 5-7 alkalommal történő teljes lekaszálása helyett a parkokban olyan foltokat jelölnek ki, ahol 1-3 kaszálást megtartva a vadvirágoknak van ideje kifejlődni, virágozni, magot érlelni, terjedni. A vadvirágok és a kevésbé bolygatott zöldfelületek élő- és táplálkozó helyet biztosítanak a rovarvilág számára, melyek egyúttal az énekesmadarak számára jelentenek táplálékot. A magasabbra engedett gyepek több harmatot, vizet kötnek meg, ezáltal pozitívan hatnak a talajvízháztartásra, az ilyen felületek kevésbé száradnak ki aszályos időszakban.

Ez persze lehet, azt a látszatot kelti, hogy elhanyagolt, igénytelen a terület, de a Főkert szerint egy szép, tarka, virágos, sokszínű élővilágú rét kialakulása lassú, több éves folyamat, ezért a programba bevont területek nem feltétlenül lesznek szépek 1-2 évig. Vagyis ez nem zöldfelület-fenntartási hiányosság, hanem tudatos ökologikus zöldfelület-gazdálkodás.

Mivel a kaszálás hiánya a toklász terjedéséhez vezet, ezért nem javasolt a kutyákat ezekre a területekre engedni (a toklász az egérárpa nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalászának egy darabkája). A séták alkalmával ugyanis a fűből az állatok szőrzetébe (fülébe, szemébe) kerülő toklászok a bőr alatt komoly szövetroncsolást, szövetkárosodást okozhatnak.

A vadvirágos réteken ugyan több virág jelenik meg, ami növeli a virágzás alatti pollen mennyiségét, viszont az allergiásoknak nem kell félniük a Főkert szerint, ugyanis a virágos gyepen a vadvirágok időben és térben is elszórtan jelennek meg, ezáltal a terület pollenszennyezése az intenzív egynyári vagy évelő virágágyak töredéke lesz.

Ezzel nem mindenki ért egyet: van, aki úgy gondolja, a fővárosban elhanyagolják a közterületeket, olyan helyekre is kirakták a méhlegelő-táblákat, ahol nincs is vadvirág, ezért sok helyen térdig ér a gaz, miközben virágok alig vannak, vagyis mindez csak azt a célt szolgálja, hogy ne kelljen lenyírni a füvet. A Fidesz szerint erre valójában azért volt szükség, mert a főpolgármester a felére csökkentette a Főkert költségvetését: 344 millióról 180 millióra csökkent a fűkaszálásra szánt forrás. Ráadásul az is kétséges, hogy a nagy forgalmú utak és a kipufogógáz mellett megmaradnak-e a méhek.

18.kerulet.ittlakunk.hu

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here