„Kevesebb szörnyet, több szentet!
…lehetőleg az összeset!
November első napján a keresztény világban megkezdődik az előttünk örök példaként járó, üdvösségbe megtért szentjeinkről való megemlékezés. Hatalmas örömünnep ez, mely nem csak napjaink világegyházát öleli át, de az elmúlt kétezer év egyházának szentjeiről megemlékezve, elődeink hitébe is szervesen bekapcsolódunk.
Az angolszász országokban az ünneplés hagyományosan Mindenszentek előestéjével indult, ennek nevéből, az All Hallows’ Eveningből származik a mindenki számára bizonyára ismerősen csengő Halloween elnevezés is. A halottak vigiliáján való, olykor több órás harangozással kísért örömteli virrasztásból mára azonban alig maradt több, mint az öröm – a világ csalóka öröme.
A »Csokit vagy csínyt« (Trick or treat), a csontvázak, a zombik és a nem ritkán okkult szimbólumokkal operáló újpogány vallások, mind egy olyan, régen temetni kívánt pogány kultuszt elevenítenek fel, amelyek istentelen »ünneplésétől« Szent István is óvta a magyar népet.
A pogányok szerint Halloween estéjén felborul a világ rendje, a szellemek és a gonosz lelkek elszabadulnak a világban és az emberekbe költöznek. Egyebek közt innen is származnak a szörnyjelmezek és csontvázak. Így zavarják össze az alvilági erőket, nehogy átvigyék az ártatlanul »emberi formában« bóklászókat a túloldalra.”
(Varga Gergő Zoltán, mandiner.hu)
