Nőnap alkalmával nőknek szóló cikkeket posztolunk – ezúttal a legfontosabb témát, az egészségünket érintve.
Az Amerikai Emlőradiológiai társaság azt javasolja, hogy a nők lehetőleg még a koronavírus elleni védőoltás beadatása előtt essenek túl a mammográfiai szűrővizsgálatukon. A vakcina egyik mellékhatása ugyanis befolyásolhatja a vizsgálat pontosságát.
Ha van rá lehetőség, még a koronavírus elleni védőoltás beadatása előtt érdemes túlesni a mammográfiai szűrővizsgálaton, vagy ha már megkaptuk az oltást, várjunk 4-6 hetet, mielőtt részt veszünk az emlővizsgálaton – javasolja az Amerikai Emlőradiológia Társaság (Society for Breast Imaging – SBI). Az új ajánlást az után fogalmazták meg és tették nyilvánossá, hogy egyre több beoltott személy számolt be egy újfajta oltási reakcióról. Többen is megfigyelték, hogy azon az oldalukon, ahova az oltást kapták, a hónalji nyirokcsomók érezhetően megduzzadtak – olvasható az everydayhealth.com portálon.
A jelenséget orvosi szaknyelven axilláris adenopátia néven emlegetik, és ahogy a többi, ismert oltási reakció (mint például a hőemelkedés, izomfájdalom, levertség), ez is annak a jele, hogy az oltóanyag hatására a szervezet immunrendszere aktivizálódott. Dr. Deanna Attai, a UCLA Health mellsebésze is megerősítette, hogy az immunrendszer stimulálásakor gyakori jelenség a nyirokcsomók duzzanata, hiszen ezeknek az apró „szűrőknek” is fontos szerepük van a kórokozók elleni védekezésben. Ugyanakkor a nyirokcsomó-duzzanat megnehezítheti a mammográfiai vizsgálat kielemzését, sőt akár tévesen felvetheti a rákos megbetegedés gyanúját is.
Figyelmeztetik a radiológusokat
Az Emlőradiológiai Társaság januárban, nem sokkal az oltási kampányok kezdete után tapasztalta, hogy egyre több orvos fordul hozzájuk azzal: a beoltott páciensek egyik hónaljában a nyirokcsomók megduzzadtak, méghozzá ugyanazon az oldalon, ahová a koronavírus elleni védőoltást kapták. „Egyre gyakoribb lett az axilláris adenopátia a leleteken, ami arra utalt, hogy valami nem stimmel” – mondta dr. Katerina Dodelzon, a New York-i Weill-Cornell Medical Center diagnosztikai radiológusa. Hozzátette, mivel a radiológiában kritikus fontosságú lehet a vizsgált beteg kórtörténete, elkezdték kifaggatni az egyoldalú nyirokcsomó-duzzanattal küzdő pácienseket, és kiderült, hogy mindegyikük nemrégiben kapta meg a COVID-19 elleni vakcinát. Az intézet orvosi csapata ezután a Clinical Imaging című folyóiratbanis közzétett egy esetsorozatot azzal a céllal, hogy a reakciót a radiológusok ne tévesszék össze a rosszindulatú daganatok kezdeti tünetével, és ne tegyék ki feleslegesen a nőket további invazív vizsgálatoknak.
Több oltóanyagnál is megfigyelhető
Mind az SBI, mind az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) arról számolt be, hogy ez a fajta mellékhatás a Moderna oltásoknál jellemző, a klinikai vizsgálatai alapján az ő vakcinájuk első adagjával beoltottak 11,6 százalékánál, míg a második adagot megkapók 16 százalékánál jelentkezett. A nyirokcsomó-duzzanat ritkábban ugyan, de a Pfizer-BioNTech vizsgálatai során is felmerült, náluk az oltást követően a résztvevők 1,1 százaléka számolt be 2-4 nappal a vakcinázást követően a karban vagy a nyakban érezhetően megnagyobbodott nyirokcsomókról.
A testünk különböző pontjain található nyirokcsomók apró szűrőkként működnek, amelyek kiszűrik a régi vagy rendellenesen működő vérsejteket, valamint a baktériumokat, vírusokat vagy éppen a rákos sejteket. „Amikor megfázunk vagy torokfájással küzdünk, általában a nyaki nyirokcsomók duzzadnak meg. Ez a szervezet természetes reakciója a vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzésekre, annak a jele, hogy az immunrendszer a munkáját végzi” – összegezte dr. Attai. A nyirokcsomók duzzanata nemcsak a koronavírus elleni védőoltásnál figyelhető meg, a tuberkulózis, a HPV és az influenza elleni védőoltásokat követően is többeknél jelentkezhet ez a tünet.
Maga a nyirokcsomó-duzzanat teljesen ártalmatlan, ám könnyen összezavarhatja a mammográfiai vizsgálatot elemző szakembereket. „A hónalji nyirokcsomók egyoldalú megnagyobbodása a mammográfiai vizsgálatok 0,02-0,04 százalékánál megfigyelhető, vagyis nagyon ritka. Ám az esetek 56 százalékában összefüggésbe hozható valamilyen rosszindulatú daganattal, ezért a radiológusoknak fokozott óvatossággal kell eljárni, ha erre utaló jeleket tapasztalnak” – magyarázta dr. Dodelzon. Az SBI ugyanakkor határozottan leszögezi: a COVID-19 elleni vakcinák nem növelik a daganatos megbetegedések kockázatát, a jelenség csupán átmeneti, és pár nap vagy hét után nyomtalanul elmúlik.
Értesítsük az orvost
Ahogy az oltási kampányok során egyre többen kapják meg a koronavírus elleni védőoltásokat, úgy szélesebb körben is felütheti a fejét ez a típusú oltási reakció, ezáltal a rutin mammográfiai vizsgálatokon is visszaköszönhet az axilláris adenopátia. Az SBI a radiológusok tájékoztatása mellett azon is dolgozik, hogy a szűrővizsgálat előtti űrlap kérdései között meg kelljen adni azt is, hogy kapott-e a páciens a közelmúltban valamilyen védőoltást. Emellett azonban a szakértők mindenkit arra biztatnak, hogy legyünk proaktívak és értesítsük az orvosunkat arról, hogy mikor kaptuk meg az oltást (különösen a Pfizer-BioNTech vagy a Moderna oltóanyagának esetében).