Hála a nagyon alacsony frekvenciájú hullámoknak jobban védve vagyunk a napkitörésektől.
Ez hogy? Turbózza a Föld űrbéli pajzsát a tengeralattjárókkal folytatott kommunikáció – Videó
Rendszeresen visszatérő vélemény, hogy a Föld összes bajáért az ember felelős. Bár ebben az állításban van igazság, és sok területen tagadhatatlanul kimutatható az emberi közreműködés, nem tekinthetünk minden bajt androgénnek, azaz ember által okozottnak. Az emberi tevékenységek többsége valóban a rövid távú haszonra koncentrál, és a hosszabb távú következményeket rendszeresen figyelmen kívül hagyja, azonban időnként felbukkan egy-egy olyan mellékhatás, amely épp hogy növeli és nem csökkenti az emberiség túlélési esélyeit.
Egy NASA-kutatás eredménye szerint úgynevezett VLF, azaz nagyon alacsony frekvenciájú rádióhullámok által létrehozott védőburkot találtak a Van Allen-övezetben. A Föld mágneses pajzsát képező, némileg hagymára emlékeztető rétegzett „védőburok” a Föld nagyrészt vasból álló belső magjának dinamóhatása, azaz a vasmag és a felszín súrlódása miatt jön létre. Ez a burok védi a Földet a napkitörések brutális erejétől, és nagyrészt miatta van a Földön légkör és élet, a Marson, ahol sokkal gyengébb ez a hatás, pedig nincs. Ez utóbbi gyakran figyelmen kívül hagyott szempont a vörös bolygó terraformálásánál, azaz lakhatóvá tételénél.
Az újonnan felfedezett buborékok miatt a folyamatosan változó méretű Van Allen-övezet belső részei távolabb vannak a Föld felszínétől, így nagyobb védelmet nyújtanak. A napkitöréseket kísérő jelenségek (gamma-, röntgen- és rádiófrekvenciás hullámok, úgynevezett kidobott anyag stb.) nemcsak a radarokat zavarhatják össze, és a rádióhullámokon zajló kommunikációt lehetetlenítik el, de kóbor áramokat, ezáltal áramkimaradásokat, sőt extrém esetekben a számítógépek memóriájának törlődését is okozhatják a világűrben keringő műholdak és űrállomások, valamint az ózonréteg jelentős részének elpusztításán túl.
A VLF-hullámokat elsősorban alámerült tengeralattjárókkal folytatott kommunikációra használják, ugyanis az alacsony (3–30 KHz) frekvenciájú hullámokra kevésbé hat a határhatás, és kevésbé nyelődnek el a sós vízben. A természetes háttérzaj elég erős ebben a tartományban, ezért VLF-frekvencián nagy teljesítménnyel kell sugározni, hogy a kapcsolat stabil legyen, de még így is csak a beszéd átvitelére elégtelen 300 bit/s sávszélesség érhető el. Mivel a globális kapcsolattartás kizárólag műholdak segítségével valósítható meg, az innen származó hullámok nem csak a Föld felé terjednek, így jöhetett létre a frissen észlelt hatás.
A NASA kutatói kiemelték, hogy a felfedezés nyomán lehetővé válhat a védelem növelése irányított VLF-jelekkel, illetve jeladókkal, amelyekkel gyakorlatilag kisöprik a többletsugárzást eredményező, töltött részecskéket. Az ez irányú kísérletek már megkezdődtek, céljuk, hogy a felső légkörben is kipróbálják az alacsony frekvenciájú hullámok hatását. Ez hozzásegíthet ahhoz, hogy az időről időre megtapasztalható, nagy erejű napkitörések fentiekben bemutatott hatásai csökkenjenek vagy akár teljesen meg is szűnjenek.
(index.hu)
Oszd meg a barátaiddal is!