Alighanem túl vagyunk a koronavírus-járvány legnehezebb részén. Tegnap 285 covidos beteg halt meg a hivatalos adatok szerint, amire természetesen senki nem mondaná azt, hogy kevés, de már nincsenek a számok 300 fölött, s úgy tűnik, nem is lesznek.
A regisztrált új betegek száma már csökkenésnek indult. S ha az amerikai Egészségügyi Mérési és Kiértékelési Intézet (IHME) alapprojekciója nagyjából helyesnek bizonyul, júliusra napi 10 alatt lehet a Covid halálos áldozatainak száma Magyarországon, s még a rosszabb forgatókönyv szerint is 30 alatt.
Eddig közel 25 ezer magyar életét követelte a Covid, s ha az IHME jól jósol, a járvány halálos áldozatainak száma 35 ezer környékén állapodhat majd meg.
Az előrejelzésekben sok a bizonytalanság, és az IHME jóslatai sem jöttek mindig be: az intézet egy időben napi 500 halottat jelzett előre a magyarországi csúcs idejére, ám ez a szám szerencsére jóval alacsonyabb lett végül. Az IHME adatai a múltra vonatkozóan sem fedik mindig a valóságot.
Azt ugyan tudjuk, hogy több mint 3 millióan kaptak már Magyarországon egy oltásadagot, ami nagy szó. De nem vagyunk tisztában olyan alap-adatokkal, minthogy hányan estek át máris koronavírusos fertőzésen.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora február 12-én azt mondta, hogy „akár négymillió magyaron is átmehetett már a koronavírus-fertőzés”, s ezt alapul véve a betegségen átesettek száma már jóval 5 millió fölött járhat. A tesztelés honi gyengeségei miatt nemigen tudjuk, hogy mekkora lehet az átfedés az oltottak és a betegségen átesettek között. Ha azt feltételezzük, hogy összesen 7-8 millióan már valamiféle védettséget élveznek, arra gondolhatunk, hogy nem lehet már messzi a nyájimmunitás.
Hogy a feladvány nehezebb legyen, a nyájummunitásról nem tudjuk, hogy egy adott populáció hány százalékánál következik be. Hagyományosan 70 százalékra teszik ezt az arányt, de ha a betegség fertőzőbb (márpedig a vírus most Magyarországon pusztító „brit variánsa” épp fertőzőképességével tűnik ki), akkor nehezebb a helyzet.
S lehet, hogy az előírások szigorúnak tűnnek, de a magyarok – a mobilszolgáltatók adatai szerint – márciusban majdnem annyit utaztak és mozogtak, mint békeidőben.
A kérdések kérdése az, hogy kifejlődik-e, s ha igen, mikor, egy olyan vírusmutáció, amely fittyet hány a jelenlegi oltásokra és a betegség útján szerzett védettségre. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy a betegségen átesettség, illetve az oltások mennyi időre tesznek valakit védetté a most ismert variánsok ellen.
(18.kerulet.ittlakunk.hu)