A Havanna lakótelep a „Gotham-i, bűnös” korszakából az elmúlt néhány évben teljesen kilábalt. Az első lépés ehhez a bérlakások privatizációja volt, amely lehetővé tette, hogy kiköltöztessék azokat, akik nem tudták fizetni a lakbért.
A következő márföldkő az első térfigyelő kamerák felszerelése volt 2002-ben. Ezek, valamint a rendőri jelenlét nagymértékben visszaszorította a látható bűnözést. Később, a már sok helyen látható panelrehabilitáció kapcsán, itt is megkezdődtek a javítások és az átfestések, amelyek elsősorban a lakók közérzetének javítására és a régi, rossz emlékek lefedésére irányultak.
Az elvileg sétálóutcának kinevezett Kondor Béla sétány új burkolattal való ellátása, fák ültetése, modern játszóterek és gördeszkapálya építése mind azt a célt szolgálják, hogy az emberek jobban érezzék magukat, és hogy a fiatalokat csavargás helyett más szabadidős tevékenységekre ösztönözzék.
A felújítások egyfajta öntisztító folyamatot is elindítottak; az alacsony ingatlanárak sok fiatalt ösztönöztek az ideköltözésre, amelynek mára látható eredménye van: egyre több a gyerek, és a környezetükre is odafigyelnek az emberek. A bűnözés pedig semmivel sem gyakoribb itt, mint más tízemeletesek árnyékában.
Az „átok” tehát azóta megtört, szupercuki közösség gyűlt össze a Havannán. Remek kulturális programok is vannak, pl. a Kondor Béla Közösségi Házban, és nemrég készült el az új futópálya is.
Reméljük, ezentúl csak tündérmesékről tudunk beszámolni. 🙂