Ma már alapvetés számunkra, hogy beüljünk vagy éppcsak beszaladjuk egy kávézóba egy finom, energetizáló italért, amelyhez szinte minden étteremben, cukrászdában, sőt a saját otthonunkban is hozzájuthatunk. De vajon hogyan talált rá az ember az egész világot meghódító kávéra, és milyen folyamatokon esik át a növény, mire zamatos kávéitalként az asztalunkra kerül. Blogcikkünkből kiderül.
A legelterjedtebb legenda szerint, mely a kávé eredetéről szól, egy etióp kecskepásztor fedezte fel a növény élénkítő hatását, megfigyelve, hogy azok a kecskék, akik ettek a cserje pirosas bogyóiból sokkal élénkebbé váltak azoknál az állatoknál, akik más növényeket legeltek. A pásztor a felfedezése megtétele után a közelben élő szerzetesekhez vitte a növényt, akik rájöttek, hogy a piros gyümölcs alatt rejlő babokat megszárítva, majd megpörkölve ízletes, emberekre is élénkítő hatással bíró ital készíthető belőlük.
Más források szerint az arab világban fedezték fel először a kávét, és innen terjedt el Szíriába és Egyiptomba is a fogyasztása. Európába valószínűleg török közvetítéssel ért el az 1600-as években.
A kávéval együtt a kávéházi kultúra is hamar utat talált magának Európába. Az első kávéházak az 1550-es években nyíltak Isztambulban, és számuk folyamatosan nőtt. Európában a XVII. században kezdtek megjelenni a kávéházak, az első 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven.
A főként az egyenlítőhöz közel eső kávétermesztő államok jelentős részében a mai napig a hagyományos eljárással dolgozzák fel a kávét. A piros kávégyümölcsöt (vagy másnéven kávécseresznyét) szüretelése után szabad ég alatt fermentálják (azaz erjesztik), míg a gyümölcs húsa teljesen le nem válik a kávébabokról. A fermentáció már a kávé aromáit kialakító folyamatok fontos állomása. Ezután a megszárított szemekről eltávolítják a vékony, pergamenszerű héjat, és csupán ezt követően kezdődik meg az aromakialakítás következő lépése, a pörkölés.
A pörkölést sok esetben már abban az országban történik, amelynek a piacán a kávét értékesíteni tervezik.
A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálólag hat az érrendszerre, kitágítja az érfalat. Valójában nem tart „ébren”: a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradtságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákat képes éber állapotban tölteni.
Mértékkel fogyasztva a benne található polifenoloknak nevezett vegyületeknek köszönhetően csökkenti a szív- és tüdőbetegségek kialakulásának esélyét, a szívroham kockázatát, és serkenti az immunrendszer működését is. Egyes kutatások szerint Alzheimer-kór, Parkinson-kór, 2-es típusú diabétesz, továbbá májgyulladás és sorvadás előfordulását is csökkenti.
Akárhogy fogyasztjuk is szívesen, kellemes ízének, jótékony élettani és élénkítő hatásainak köszönhetően nagyszerű napindító ital és remek kísérője lehet kellemes baráti beszélgetéseknek is.