Vitézy: a jelenlegi 42 elővárosi vonat helyett 93-nak kellene befutni reggelente Budapestre

0

A budapesti pályaudvarok fejlesztéséről, és a vasúti, elővárosi közlekedés lehetőségeiről készített interjút a Népszava a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójával. Vitézy Dávid az agglomerációs közlekedés hosszabb távú, 10-15 éves fejlesztési koncepcióiról is beszélt.

A Nyugati pályaudvar felújításával és az agglomerációs vasúti stratégiával kapcsolatban arról beszélt, a cél a vasúttal közlekedők számának megduplázása, amelyhez a jelenlegi 42 elővárosi vonat helyett 93-nak kellene befutni reggelente Budapestre. „Ehhez fel kell számolni a kizárólag fejpályaudvarokra épülő rendszert, amely miatt Budapest ma minden irányból végállomás: 100 vonatból 99 itt ér véget. Az átmenő forgalommal, amikor nem a fővárosi pályaudvarokon kell parkoltatni, megfordítani a vonatokat, gyorsabbá, kényelmesebbé és versenyképesebbé válik a vasút, mivel sűrűbben járhatnak a vonatok és átszállás nélkül érhető el számos célpont” – mondta.

Ezzel hatalmas, értékes belvárosi területek szabadíthatóak fel. „Nincs ma olyan európai nagyváros, ahol ne lenne napirenden vagy ne végezték volna már el ezt az átalakítást. Ezt a célt szolgálja a már épülő Déli körvasút és a tervbe vett Duna alatti vasúti alagút” – tette hozzá.

Az a terv, hogy a Déli is megszűnik fejpályaudvarként, és hosszabb távon egy új, föld alatti átmenő vasúti megálló jön létre. Az így felszabaduló vasúti terület intenzíven beépíthetővé válik – mondta. „A Déli esetében lehetőség van arra, hogy 3-4 vágány szélességben a Gellérthegytől a Vérmezőig egy zöld folyosó jöjjön létre, körötte sűrű városi szövettel. Rémülettel figyelem azokat a politikusi vitákat, amelyekben szitokszó lett a városi beépítés. A zöld városfejlesztés nem »ne építsünk semmit«️, hanem éppen a kompakt városépítés. Nem attól lesz zöld valami, ha nő rajta a vadvirág, hanem attól, hogy fenntartható.”

Vitézy szerint a legnagyobb kihívás ma az, hogy az emberek „szétterülő agglomerációba költöznek, ahol ugyan sok a zöld, de a garázsban két terepjáró áll, és lehetetlen tömegközlekedést kiépíteni, az ott élők pedig mindenért Budapestre jönnek”. Emberek tízezrei költöznek ilyen helyekre, ez a legkevésbé se zöld – tette hozzá. „Ahogy persze azok az elrontott fővárosi lakóparkok sem, ahol a területet ki tudja milyen alkuk nyomán faltól falig beépítik. Budapest csak a rozsdaövezeti beruházásokkal, kompakt városként lehet versenyképes az agglomerációval szemben.”

Az interjúban arról is szó esik, hogy a HÉV-fejlesztés során leállított járműtender helyett mikor lesz új. Vitézy elmondta, az autóiparban is tapasztalható ellátási gondok a vasúti járműgyártásban is jelentkeznek, a HÉV-szerelvények gyártási ideje jelenleg 5-6 év, „így könnyen elképzelhető, hogy egy ideig a régi szerelvények futnak majd a megújult dél-pesti vonalak külső agglomerációs szakaszán”. Konkrét időpontot nem tudott mondani, „mihamarabb” szeretnék kiírni az új járműtendert, „amely az előzőhöz hasonlatosan nyílt uniós közbeszerzési eljárás lesz a régivel azonos műszaki koncepcionális alapokon. Tehát nincs szó arról, hogy valamelyik gyártó igényeihez igazítanánk az elvárásainkat.” Mindez a Népszava szerint azt jelenti, hogy nem lesz oroszbarát az új HÉV-tender.

 

telex.hu

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here