Még tart a politikai hisztéria: gördülő sztrájk, virrasztások, tüntetések

0

Gördülő sztrájk, virrasztások, tüntetések – a borzalmasan alulfinanszírozott oktatási rendszer állapota és a tanárok megalázóan alacsony fizetése, valamint magas munkaterhei miatt szeptember eleje óta folyamatosak a tiltakozások. Ezeknek az oktatásért felelős Belügyminisztérium kirúgásokkal és figyelmeztetések osztásával próbál elébe menni, ami úgy néz ki, csak olaj a tűzre. Bemutatjuk, pontosan mit jelent, hogy keveset keresnek a tanárok, mennyi ez a többi szakmához és más fejlett országokhoz képest.

Mindenki tudja, hogy a tanárok nagyon rosszul keresnek, és bár ezt évekig tagadta a kormányoldal, az utóbbi időben fideszes politikusok is sorra ismerték be: a pedagógus-béremelésre szükség van, de pénz nincs. A 2014 óta tartó időszakban szinte minden ágazatban jelentősen nőttek a bérek, ez alól pedig a kormányzati szektor sem volt kivétel. 2020-ban például arról döntöttek, hogy sok év halogatás után megduplázzák az orvosok béreit, idén szeptembertől pedig a rendvédelmi dolgozók is körülbelül 20-40 százalékos emelést kapnak.

Minden másra van, erre nincs pénz

A tanárok viszont hiába kérnek béremelést évek óta, fizetésük továbbra is a 2014-es, 101 500 forintos minimálbérhez van kötve, azóta csak a pótlékokat emelték, de azt sem sokkal. Ez a bérelmaradás most már olyan drámai mértéket öltött, hogy

egy nyugdíjazás előtt álló, több mint negyven év tapasztalattal rendelkező tanár fizetése jelentősen elmarad az átlagbértől.

Az, hogy a tanároknak a többi diplomáshoz képest szerényebb bérrel kell beérniük, korántsem új keletű. Egy 2015-ös, Polónyi István által jegyzett tanulmányból kiderül: „az alapfokú oktatásban tanító pedagógusok bérszintje Magyarországon a többi értelmiségi pályához viszonyítva történelmi távlatban mindig a szellemi pályák utolsói között volt”.

telex.hu  nyomán

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here