Kis gengszterizmussal fűszerezett földi paradicsomba költözik a Tiborcz család

0

 

Orbán Ráhel, Tiborcz István és három kisgyerekük az andalúziai Marbellára költöztek. Az elegáns tengerparti golf- és jachtparadicsom ellentmondásos hely. Kiváló iskolák, egészségügy és változatos gasztronómia jellemzi, ráadásul egy nagyon biztonságos, 10-11 hónapon át kellemes éghajlatú város. Eközben van azért egy olyan oldala is, hogy sok európai gengsztercsoport innen felügyeli az afrikai drogútvonalakat, ám ebből az itteni magyarok semmit nem észlelnek.

Marbella egyszerre csodás és egyszerre nagyon titokzatos hely. Andalúziáról, illetve a Costa del Solról (a napos partról), vagyis a hosszan elnyúló dél-spanyolországi tengerpartról rögtön érdemes egy „disclaimert” is tennem, bevallottan pozitívan vagyok elfogult a környékkel, az itteni emberekkel, a helyi konyhával. Ez a cikk természetesen nem az én vacsora-élményeimmel fog foglalkozni, hanem elsősorban azzal, hogy milyen hangulata van ma ennek a városnak, és miért van itt ennyi (és egyben ennyiféle) magyar.

Tiborczék érkezése

Megígérjük, hogy a városról és az itteni magyar közösségről még valóban lesz szó, de kezdjük a sajtóban megjelent friss apropóval! Az elmúlt napokban felreppent hír szerint Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lánya, Ráhel, a férje, Tiborcz István és a teljes család (két lány, egy fiú), itt fognak élni. Tiborcz cége, a BDPST Group annyit hivatalosan is közzétett, hogy

a cég 2021. július 15-e óta üzemelteti legújabb szállodáját Spanyolországban. A Los Alcazares településen, Murcia tartományban megnyitott szálloda 84 szobás, étteremmel és bárral, valamint egy 150 fős bankett teremmel.

Ezért talán még nem kéne az egész családnak is ideköltöznie, ráadásul maga Marbella egy másik autonóm közösségi egységben (ez a tartományoknál nagyobb egység), Andalúziában helyezkedik el, amely önmagában szinte akkora, mint Magyarország. Murcia tartomány viszont Marbellától keletre található, és ez egy nagyon kicsi közigazgatási egysége az országnak. Még akkor is, ha amúgy a tartománnyal azonos nevű város, vagyis Murcia az egyik legnagyobb spanyol város

 

A közlemény azt is leszögezi, hogy a spanyolországi Covid-helyzetet figyelembe véve a szálloda a szezon második felében fogadott először vendégeket, akik 90 százalékban a lokális piacról érkeztek.

„A BDPST Group stratégiájában szerepel a nemzetközi piacra való kilépés, amelynek első állomása a murciai hotel. A jelenlegi tranzakció mellett további szálloda vásárlások vannak folyamatban Spanyolország területén.”

Nem csak ezért jött a család

Természetesen egy spanyol szálloda miatt még nem kellene az egész Tiborcz családnak áttennie a székhelyét Spanyolországba. Amikor Tiborcz István környezetével beszélgettünk, eleinte többféle kapcsolatot is hallottunk. A közelben működtet éttermeket Zsidai Roy (egy helyi Kempinskiben), két évtizede, az egyik első „magyar honfoglalóként” érkezett ide Komonczy Zsolt, aki ingatlanos, de közismerten jó barátja Tiborcznak, illetve a városban van ingatlanja Erdei Tamás bankárnak, akinek fiával, Erdei Bálinttal is volt közös érdekeltsége Tiborcznak.

Azt pontosan nem tudjuk, hogy ezek a nexusok szerepet játszottak-e a család kiköltözésében, de azt hallottuk, hogy a váltásnak valóban volt egy üzleti (több további szálloda megvásárlását vizsgálja a BDPST Group), illetve volt egy magánéleti oka is. Azt hallottuk, hogy a Tiborcz gyerekek Magyarországon, magyar állami iskolában fognak tanulni, de a legnagyobb kislány iskolakezdése előtti, még szabadabb évben egy tanévre angol–spanyol vegyes nyelvű iskola-előkészítőbe, illetve óvodába fognak járni a nagyobb gyerekek. Azt mindenesetre több kinti magyarral is beszélgetve már tapasztalhattuk, hogy bár kevesen találkoztak eddig a családdal, már mindenki pontosan tudni véli, hogy milyen kocsiban lehet őket látni (amúgy egy Bentley-ben), vagy melyik intézménybe fognak járni a gyerekek.

 

 

A marbellai magyarok

Marbellán komoly magyar közösség volt már eddig is, amely csapatban többféle kaszt különböztethető meg. Vannak a „nagy öregek”, akik közül sokan egyébként itteni viszonylatban nem hivalkodó, sőt viszonylag szerény ingatlanban élnek (van azért egy-két komolyabb családi ház is).

Ezek az emberek, amikor Magyarországon már rosszabb idő van, szívesen kijönnek, jókat esznek, egymással kártyáznak.

Ismert magyar errefelé a már megnevezett Erdei Tamás bankár (korábban MKB, ma OTP-igazgatóság), a „westeles” Sugár András, vagy a „transelektrós” Székely Péter, de hallottunk arról is, hogy Rubik Ernő, illetve a Brokernettel ismertté vált Kósa Erika, valamint Réthy Imre, az egykori gazdasági államtitkár is fel-felbukkan a városban. Ők már nem túl aktívak a hazai közéletben, de jól érzik itt magukat, egymással is olykor összejárnak.

Hallani emellett egy fiatalabb generációról is, látják erre az említett Komonczy Zsolt mellett Kuna Tibor pr-ost, az éttermes Zsidai Royt, de a „neres” csapatba egyáltalán nem sorolható Tátrai Miklóst, az MNV volt vezérigazgatóját is.

Mellettük vannak persze kevésbé ismert emberek is, orvosok, ingatlanosok, fodrászok, akik vagy a jó idő, vagy a magas minőségű, de relatíve olcsó nemzetközi oktatás, esetleg a klíma, a kiváló egészségügy miatt érkeztek ide. Akiknek nincsen gyerekük, azok egy zártabb, „magyar” életet élnek, akiknek a gyerekei pedig már a nemzetközi sulikba járnak, ők inkább a többi szülővel tartják a kapcsolatot.

 

 

Mit tud Marbella?

Mi olyan extra ebben a városban? A környék egyrészt tényleg gyönyörű és megdöbbentően változatos. Számomra megunhatatlan az itteni konyha is, és emellé az itt élőket valami utánozhatatlan életkedv is jellemzi. Bár a spanyol és nemzetközi cikkekből gyakran kiderül, hogy nagyon komoly bűnözői jelenlét is van Marbellán, állítólag száz feletti olasz, albán, marokkói, brit, ír és még ki tudja hányféle maffia van jelen. Ám ők, valami titkos, vagy akár lepapírozott alku alapján nem nagyon piszkítanak a saját fészkükbe, nem jellemzőek a hangos ügyek, és ha mégis, akkor azok nem a turistákat, vagy a helyi civileket veszélyeztetik.

Akik itt élnek, azt mesélik, hogy tudják, hogy vannak errefelé nehézfiúk, olykor felgyullad egy-egy garázs, olykor le is lőnek embereket, de azért ezek az esetek „gengszterkörökön” belül maradnak.

Az erős bűnözői jelenlétet egyébként az indokolja, mindenkinek azért van itt hídfőállása, mert Európába itt jutnak be az afrikai drogok (főleg Algeciras kikötőjébe). Illetve a menekültek átcsempészése is nagy üzlet, egy időben a helyiek szerint éjszaka jetskivel, 7000 eurós transzferdíjért érkeztek a menekültek. Az sem lehetett véletlen, hogy a közeli Málagában a rendőrök egy komplett tengeralattjárót foglaltak le, amit drogcsempészésre használtak volna. A BBC itt írt erről.

 

Régen azért rosszabb híre volt a városnak, Marbellában volt polgármester a dúsgazdag építőipari milliárdos, Jesús Gil, aki az Atlético Madrid elnöke, szélsőjobboldali politikus és adócsaló is volt, az ő ideje tele volt botrányokkal.

Mára ez eltűnt, de azt azért az itteniek is elmesélik, hogy amikor valaki a leggazdagabbak rejtett utcáiba téved, láthat olyat, hogy egy villát fekete öltönyös gépfegyveresek őriznek, vagy akár egy sima közúti rendőri igazoltatás is rémisztő, mert a két rendőri szerv (a Guardia Civil, illetve a Policia Nacional) itt nem kis zseblámpával köröz, hanem furgonokból, golyóálló mellényben, leengedett gépfegyverrel szállnak ki intézkedni. Mindez nem igazán zavarja a helyieket, akik tudják, hogy a napfény mellett a biztonság miatt is jönnek olyan sokan nyaralni, pihenni errefelé.

Csodás vidék

Mindenesetre, ha a Costa del Solt egy kicsit az Atlanti-óceán partvidékére is kiterjesztjük, akkor tényleg minden van errefelé.

  • Méretes nagyvárosok (Málaga, Sevilla, Murcia),
  • ismert üdülőhelyek (Torremolinos, Benalmadena),
  • rideg, ipari jellegű kikötővárosok (Algeciras, Torremolinos),
  • csodálatos sherry-termelő helyek (Sanlucar de Barrameda a tengerparton, míg nagy testvére, Jerez de la Frontera már a „szárazföldön”),
  • de van itt kies magashegység (Sierra Nevada),
  • csodálatos félsziget, Európa legrégebbi városával (Cádiz),
  • kicsit beljebb pedig a mór emlékekkel teli Córdoba, Granada, vagy a nevéhez méltatlanul, a szépségével tényleg mindent verő Ronda.

Érdekesség, hogy a 10. században Córdoba volt a világ legnépesebb városa egymillió lakossal, pezsgő szellemi élettel, és mivel évszázadokig itt húzódott a határ a mórok és a spanyolok között, rengeteg település nevében található a de la Frontera (vagyis a határmenti) kifejezés.

 

Ahová nehezebb eljutni

A hosszú tengerparti soron – a turizmust megfektető Covid előtt – mindössze két szűk keresztmetszettel lehetett rendre találkozni, vagyis olyan településsel, ahová alig lehetett bejutni.

A kettő közül a szűkebb keresztmetszet a brit Gibraltár volt, ami annyira talán nem is extra, még az útikönyvek által sztárolt zöld majmaival, a világítótornyával, a váratlan brit oázissal és az autóúton áthaladó reptéri felszállópályával sem. De ha esetleg nekünk nagyon tetszik is, ezt semmiképpen nem érdemes nagyon elmondani az andalúzoknak (nekik ez a brit beékelődés olyan seb, mint a magyaroknak Trianon).

A másik „bedugult” hely pedig Marbella, ahova eleve jön évente 4-5 millió vendég (milliomosok, golfrajongók, de brit leány- és legénybúcsús csoportok is). Ha pedig valaki nem is konkrétan ide érkezik, azért a napos part sokmillió vendége egyszer azért mindig szívesen megnézi, mert hallott a luxusról, a jachtokról, a golfról, az üzletsorokról, vagy éppen a milliárdosok felvonulásáról.

A város

Marbella maga 170 ezer fős, de a „nagy” Marbella a külső részekkel együtt egy 400 ezres térség. A város egészen különleges struktúrájú hely, ugyanis két központja is van, egy lokális, vagyis az óvárosi és egy nemzetközi, azaz a Puerto Banus, ahol a Louis Vuitton, Gucci boltok, a nagy Lamborghinik és Bentleyk, illetve a csodajachtok találhatók.

Marbella hatalmas terület, majdnem 50 kilométeres a partszakasza. A városban alig van tömegközlekedés, de nincs is igazán szüksége erre a helyieknek. Mindenkinek van tengerpartja, a gyerekek sportolnak, iskolába járnak, kell még egy bolt és egy közeli tengerpart, de amúgy sok közösségi élményforrás nincs errefelé. Itt látható a térség a CNN tudósításában.

Érdekesség, hogy a környék egyik legnagyobb ingatlancézárja is egy magyar származású nő, Székely Krisztina, aki a legnagyobb luxusingatlan-értékesítő, sokak szerint megkerülhetetlen ebben az ágazatban.

 

 

Celeblista

A város nemzetközileg is nagyon felkapott. Korábban gyakran járt ide Gina Lollobrigida, Antonio Banderas (akiről már életében teret neveztek el Marbella központjában), Sean Connery, de Oszama bin Laden is visszatérő vendég volt fiatal éveiben, ahogy már Vlagyimir Putyinnak is van itt ingatlanja.

A város tele van Michelin-csillagos éttermekkel, nagyon sok a szépségklinika, a rezidensek között pedig rengeteg a skandináv, a brit és az orosz (a város nyelvének tekinthető a spanyol mellett az angol is).

Azt viszont ma már nem érezni, hogy az arab milliárdosok jelen lennének (egy évtizede még jellemző volt a nagy jachtról, sok feleséggel, vagy barátnővel leszálló arab sejk látványa).

Itt teljesen bevett, hogy felbukkan a kávézóban egy híres focista, például Peter Crouchnak is van itt háza, de a bokszoló Tyson Fury, vagy a svájci biotech-milliárdos, Ernesto Bertarelli és ex-szépségkirálynő felesége is kedveli Marbellát.

A sport

Marbella másik érdekessége, hogy elképesztő a sportélete. A gyerekek mindenhol kivilágított foci- és kosár-, esetleg padelpályákon játszhatnak, de a 100-120 golfpályával voltaképpen a golf is tömegsport errefelé.

A kiváló adottságok miatt Marbella azt is elérte, hogy télen idejárnak a nagy focicsapatok edzőtáborozni, Magyarországról például a Ferencváros, a Puskás Akadémia, a Mol Fehérvár FC. Van ugyanis egy remek edzőcentrum, amit a helyi harmadosztályú csapat pályájánál alakítottak ki, és azóta a Marbella Football Centerbe jönnek sorba a brit, a Bundesliga-csapatok, a kínaiak, a bolgárok, a románok, és egymással tudnak játszani a kiváló csapatok.

Döbbenetes megnézni, hogy egyetlen téli szezonban (2020) milyen meccseket játszottak a városkában.

Nyugalom

Végül a legnehezebb feladat, valahogyan a hangulatot visszaadni. Bár errefelé is vannak politikai veszekedések, de valahogy ez itt senkit nem érdekel a hétköznapokon, az emberek egy pohár sangria mellett elmondják a magukét, majd a legnagyobb nyugalommal folytatják a kártyázást, csipegetik tovább az olajbogyót és a többi tapast.

Errefelé éjjeli 1 óra körül, az egész város még kint tolong a tereken, a nyugdíjasok a padokon trécselnek, az anyukák még babakocsikat tologatnak. Jó idő van, reggel meg azért annyira nem kell komolyan venni a felkelést.

telex.hu

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here