140 éve született Virginia Woolf, a 20. századi modern irodalom egyik legfontosabb írója, a Mrs. Dalloway, az Orlando, A világítótorony és a Felvonások között szerzője. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.

Adeline névre keresztelték születésekor

Az író, akit ma Virginia Woolfként ismerünk, valójában Adeline Virginia Stephenként látta meg a napvilágot 1882. január 25-én. Később azonban az Adeline nevet elhagyta és inkább a középső nevét, a Virginiát használta. A Woolf-kutatók egy része szerint ez valamiféle megküzdési stratégia lehetett a részéről, el akart távolodni a gyerekkori énjétől és a problémás családi múlttól, ami valamelyest sikerült is. A testvérei egyébként ügyetlensége miatt Goatnak csúfolták gyerekkorában. De voltak más becenevei is, például ezek: Goatus Esq, Il Giotto, Sparroy és Wallaby. Ő maga egy időben egyszerűen Janetnek hívta magát.

Volt egy féltestvére, aki intézetben élt

Virginia Woolf családjában a viszonyok meglehetősen bonyolultak voltak. Anyja, Julia Prinsep Stephen híres szépség volt (preraffaelita festőknek állt modellt), apja, Leslie Stephen pedig híres irodalmár és filozófus volt. Korábban mindketten házasok voltak és mind a ketten megözvegyültek, Julia Stephen első házasságából három gyerek született, Leslie Stephennek pedig egy lánya volt, Laura, amikor megismerkedtek. Lauránál azonban fejlődési rendellenességet állapítottak meg és mentálisan elég instabil volt, ezért ő csak 1891-ig élt a családdal, utána intézetbe került, és ott lakott egészen 1945-ös haláláig. Leslienek és Juliának négy közös gyereke született: Vanessa, Thoby, Virginia, és Adrian.

Az első publikációját a Bronte-nővérekről írta

Virginia Woolf első írása 1904-ben jelent meg a The Guardian hasábjain Haworth, November 1904 címmel. Woolf, aki bálványozta a Bronte-nővéreket, azután írta meg ezt az esszét, hogy látogatást tett a házukban, azon a helyen, ahol többek közt a Jane Eyre és az Üvöltő szelek született. Ebben a cikkben már megmutatkozott egyéni írói stílusa, amely később a regényeiben is kibontakozott, ráadásul olyan nőkről írt, akik a saját eszük és tehetségük révén boldogultak.

Egy időben esti iskolában tanított

Édesapja, Sir Leslie Stephen 1904-es halálával egy kisebb örökség maradt rá, amin testvéreivel osztozott. Emellett azonban független nőként dolgozott is, cikkeket, kritikákat írt és elvállalt egy részmunkaidős állást is egy esti iskolában, hogy kiegészítse a bevételeit. 1906 és 1907 között a Morley College-ban tanított, ahol munkásosztálybelieknek segített fejleszteni az íráskészségét.