Ha a népszavazási törvény által megszabott jogi határidőkből fakadó, szükséges ellenőrzési, aláírás-hitelesítési, kihirdetési és jogorvoslati eljárások „mindegyike csak 1-1 napot venne igénybe, már akkor sem volna lehetőség április 3-ára kitűzni a népszavazást (a két jogorvoslati határidőt természetesen ki kell várni). Ha pedig minden időkeretet maximálisan kihasználnak, akár októberig is elhúzható a folyamat.”
– írta Facebook-oldalán a Political Capital. Vagyis miközben az ellenzék állítja – Karácsony Gergely főpolgármester a Telexnek is ezt nyilatkozta pénteken –, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy április 3-án az ellenzék kérdéseiről is megtartsák a népszavazást, ez legfeljebb csak kommunikációs fogás lehet az ellenzék részéről. A PC szerint érthető, hogy az ellenzékiek azt kommunikálják, még annak biztos tudatában is, hogy „nem így lesz, de ezt a törvény kereteire és az érintett intézmények lassúságára foghatják.” Valójában azonban a PC által összeszedett törvényes határidők úgy néznek ki:
- Aláírások ellenőrzése (maximum 60 nap)
- Jogorvoslati határidő (5 nap)
- Jogorvoslati kérelem elbírálása – Kúria (max. 5 nap)
- Az Országgyűlés elnökének tájékoztatása (max. 8 nap)
- Az Országgyűlés elnöke bejelenti a kezdeményezést az Országgyűlés ülésén (legközelebbi ülésnap)
- Az Országgyűlés elrendeli a népszavazást (max. 30 nap)
- Az Országgyűlés határozatának közzététele a Magyar Közlönyben (max. 8 nap)
- Jogorvoslati határidő (15 nap)
- Jogorvoslat elbírálása – Alkotmánybíróság (max. 30 nap)
- A népszavazás kitűzése – köztársasági elnök (max. 15 nap)
- A népszavazás napja (a kitűzéstől számított 70-90. nap, rátűzés esetén min. 50 nap)
A megfelelő jogorvoslati határidők bevárásával tehát – hiszen a törvény ezekben az eljárásokban is előírja, hogy a jogerőre emelkedéshez ki kell várni a megszabott napszámot – még akkor sem lehetne április 3-án szavazni az ellenzékiek két kérdéséről, ha a január 21-i leadást követően a Nemzeti Választási Iroda (NVI) akár 2 napon belül megszámolja, a Nemzeti Választási Bizottság pedig vasárnap hitelesíti az aláírásokat.
Ráadásul az Országgyűlés tavaszi ülésszakának néhány ülésnapja is későbbi időpontra esik majd, ahogyan azt Gulyás Gergely a Telex kérdésére már a múlt heti kormányinfón elárulta, így az nem teszi lehetővé a népszavazás kiírására vonatkozó törvényes határidők betartását. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta,
a parlament tavaszi ülésszaka február 21-én kezdődik, és március 10-én zárul, aznap lesz az államfőválasztás.
Ha a választási szervek akár már a következő napokban kihirdetnék, és az Országgyűlés elnökét is tájékoztatnák a népszavazási kezdeményezés jogi kötelezettségeiről, Kövér Lászlónak ezt akkor is csak az ezt követő első parlamenti ülésnapon kellene bejelentenie a képviselőknek, és csak ezt következően rendelhetné el a népszavazást az Országgyűlés. Aligha elképzelhető, hogy e két kérdés miatt a Fidesz-KDNP rendkívüli ülés összehívásához járulna hozzá, de ha még így is lenne, az NVI és az NVB határozatai, valamint azok kihirdetése és az esetleges jogorvoslatot érintő határidők betartása nélkül ennek kezdeményezésére sincs lehetőség.
A Political Capital által „rátűzésnek” nevezett szabály értelmében népszavazást akkor is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást írt ki, és ez utóbbi időpontjáig legalább 50 nap van hátra. Magyarán még ezzel élve is legkésőbb február 12-én ki kellene tűzni az ellenzék által kezdeményezett kérdésekben a népszavazást az Országgyűlésben, ami tehát a törvényben rögzített jogorvoslati és eljárási határidőket figyelembe véve szintén aligha valósulhat meg.
Pénteken adták le az ellenzéki pártok képviselői a Karácsony Gergely budapesti főpolgármester kezdeményezésére indult népszavazásokhoz szükséges ajánlóíveket. Az Egységben Magyarországért pártjainak képviselői akkor elmondták – hiába tervezték eredetileg, hogy még az ünnepek előtt, majd pedig az újév első napjaiban adják le az aláírásokat –, hogy szerintük „nincs jogi akadálya annak”, hogy a január 21-én leadott szignókkal is meg lehet tartani a népszavazást, csak az NVI-n múlik. A választások, így a népszavazások lebonyolításáért is felelős szervezet azonnal közölte is, hogy már pénteken megkezdték az aláírások ellenőrzését, de az több hétbe is telhet.
A népszavazási törvény ugyanis abban is világos, hogy az NVI-nek nem szúrópróbaszerűen, hanem tételesen kell az összes aláírás mellett szereplő adatot ellenőriznie. Magyarán hiába beszélt Szabó Tímea múlt pénteken, az ajánlóívek leadásakor arról, hogy ha nekik sikerült összesíteni a pártok külön-külön gyűjtéseit, akkor ez az NVI-nek is menni fog, a Párbeszéd társelnöke vélhetően megfeledkezett arról, hogy
az NVI-nek nemcsak megszámolni kell az aláírásokat, hanem a 235 ezer személy által megadott adatokat egyenként ellenőrizni is – kétszer, azaz mind a két kérdés esetében.
A több százezer aláírás átnézése emiatt valóban heteket vehet igénybe még egy jól működő államapparátusnak is, pláne akkor, amikor az NVI-nek időközben a választók névjegyzékbe vételét és értesítését, valamint rengeteg más, az országgyűlési választásokra való felkészülést jelentő feladata van.
Ráadásul könnyen előfordulhat az is, hogy az ellenzék még nagyobb vitába és szinte felesleges nyilatkozatháborúba sodorja bele magát a népszavazás farvizán, hiszen kérdésenként 235 ezer, azaz összesen 470 ezer aláírást gyűjtöttek össze a mostani népszavazás kiírásához. Mivel egy kérdéshez kétszázezer aláírás kell, elvileg nem lehet gond az ívekkel, az elmúlt években volt már ugyanakkor arra példa – így a volt MSZP-s Gőgös Zoltán által kezdeményezett, az állami földek privatizációjával kapcsolatos népszavazáshoz benyújtott 226 ezer aláírásból csaknem 45 ezret érvénytelenített az NVI –, hogy a szignók jelentős része nem felelt meg az NVI-nek. Magyarán egyelőre arra sincs garancia, hogy a 235-235 ezer aláírásból kijönne megfelelő számú érvényes.
És még ezt sem lehetne csupán a Fidesz által kézivezérelt állami adminisztráció számlájára írni, hiszen a választásokat lebonyolító szervek a 2008-as, Fidesz kezdeményezte népszavazásnál az egyes kérdések esetében szintén 19,29 és 20 százalék közötti érvénytelen aláírást találtak. A 20 százalék körüli érvénytelen aláírás egyszerűen az adatok hibás felviteléből is fakadhat, például ha egyetlen számjegye téves a kötelezően megadandó személyi azonosítónak, akkor az aláírás már nem fogadható el a törvények alapján, az azonosíthatóság hiányára hivatkozva.