Megnéztük a Fontos vagy nekem című filmet, mely során Rosamund Spike a mosolyával egy másodperc alatt fagyasztott meg mindannyiunkat. Íme egy kiritika, ami szerintünk egész kerekre sikeredett.
„Fontos vagy nekem – gondolja Marla Greyson, aki idős, vagyonos emberek gyámjaként fosztja ki a gondjaira bízottakat. A törvényesen működő üzlet virágzik, mígnem Marla gyanútlanul az orosz maffiafőnök anyjára veti ki a hálóját. Ha harc, hát legyen harc…
J Blakesont jól láthatóan a bűn mibenléte izgatja leginkább, erről szólt már az első rendezése is, az Alice Creed eltűnése (2009), melyben egy dúsgazdag férfi lányát váltságdíjért elrabolja két volt elítélt. Nos, a rendező Fontos vagy nekem című bűnügyi szatírája is a bűnről szól, csak némiképp szofisztikáltabb módon. Merthogy a főszereplő Marla Greyson (Rosamund Pike) is súlyos bűnöket követ el, ám nem törvénybe ütközően, mi több, a törvényesség örve alatt. Marla csalárd módon, sorozatosan meggyőzi a gyanútlan bírót, hogy nevezze ki idős, vagyonos emberek törvényes gyámjának, mondván, hogy azok már képtelenek önmagukról gondoskodni. Ezt követően idősotthonban helyezi el őket, megszakítja minden kapcsolatukat a külvilággal, majd eladja a házukat, és zsebre vágja minden megtakarított pénzüket. Marla Greyson irodájának falát nem más, mint az ily módon átvert és kifosztott idős emberek tablója díszíti.
De ki is ez a Marla Greyson?
Marla mindjárt a film elején kifejti életfilozófiáját, mely szerint kétféle ember van: ragadozó és préda, oroszlán és bárány. És ő „nőstényoroszlán” –, egy igazi predátor. Olyan fekete öves harcos, aki az izzó vas markolásától sem riadna vissza célja elérése érdekében. Rosamund Pike – akit Golden Globe-ra jelöltek ezért a szerepéért – elképesztő hitelességgel alakítja a gátlástalan, meggyőzően fellépő, cinikus és tenyérbemászóan ellenszenves Marla Greysont. Ám az események előrehaladtával döbbenten konstatáljuk, hogy nem csupán egy pénzért mindenre elszánt és mindenkin átgázoló magánzóval van dolgunk. Greyson áldatlan tevékenysége egy egész intézményhálózat összejátszására épül, mely az ő vezetésével pókhálóként éppúgy magába szövi a „kiajánló” és szakvéleményt adó háziorvost, mint az idősotthon vezetőjét. Az addig szépen virágzó üzlet utolsó rászedettjével, a dúsgazdag Jennifer Petersonnal (Dianne Wiest) azonban Marla darázsfészekbe nyúl.
A bűnügyi filmek mindig jócskán feldúsulnak érzelmekkel, leginkább szerelmekkel, gyakran barátságokkal. J Blakeson filmjében azonban az orosz maffia feje, Roman Lunyov (Peter Dinklage) az idősotthonba zárt anyjáért küzd körömszakadtáig, s az ő elkeseredett és mind durvább akciói csöpögtetik a kenőolajat a cselekmény fogaskerekei közé. Bár a bűnügyi történetek leginkább a jó és a rossz harcáról szólnak, esetükben a rossz és a még rosszabb egymásnak feszülésének lehetünk tanúi, s nyomon követhetjük, mi történik, ha egy gátlástalan, báránybőrbe bújt farkas szembe találja magát egy hasonló kaliberű erővel. Persze joggal gondolnánk, hogy az orosz maffia fejével szemben egy nő csak tuti vesztes lehet. Ám ez nem így van, ha Marla Greysonról van szó, aki éppoly kegyetlen és eltökélt, s aki
nem elmenekül, hanem elszántan szembeszáll.
A kalandos és fordulatos elemekkel tarkított film szerkezete az idősotthonba kényszerített anya visszaszerzéséért indított kegyetlen hajsza köré szerveződik. A film lendülete ugyan megtörik némiképp a közepe táján, de egészében izgalmas történet kerekedik ki. Segítik ezt olyan látványos akciófilmes elemek is, mint egy bravúros víz alatti szabadulás, fényeffektusok és a gondolatiság erősítését szolgáló lassított felvétel. A film élvezhetőségét csak fokozza a különös erőegyensúly: a Fontos vagy nekem története Roman Lunyov, Marla Greyson és Jennifer Peterson hármasa körül forog mindvégig. S a maffiózó anyját alakító Dianne Wiest éppoly nagyot alakít a titkot őrző, semmitől meg nem rettenő anya szerepében, mint maffiafőnökként a Trónok harca Tyrionjához hasonlatosan cinikus, de félelmetesen okos figurát alakító Peter Dinklage. Hármójuk összjátéka igazi csemege, és különösen szórakoztató Marla és Jennifer véres cicaharca. S ugyan a film története némiképp valószerűtlen, a szatíra lényegét az arányok eltolása is jelenti.
Bár a Fontos vagy nekem pörgős akciófilmbe csomagolt bűnügyi történet, lehetne akár a 21. századi „amerikai álom” szatírája is, hiszen Marla Greyson rendelkezik minden olyan tulajdonsággal, ami a nagy álom beteljesítéséhez szükségeltetik: okos, tehetséges, végtelenül ambiciózus, kitartó, emellett roppant rámenős és a pénzt fétisként tiszteli. Ám a tehetségét idős emberek kizsákmányolásával aljas üzletelésre használja. A filmből ijesztő kép bontakozik ki a pénz uralta amerikai egészségügyi ellátórendszerről, melyben az ember csupán bevételi forrásként játszik szerepet. Ilyen nézőpontból a Fontos vagy nekem annyira mellbevágó történet, hogy még az sem lenne csoda, ha a filmet látván idős amerikai nyugdíjasok tömegével adnák el a házaikat, hogy lakókocsit vegyenek és életük végéig államról államra vándoroljanak, hogy
soha senki meg ne találja őket.
Némiképp ugyan gyöngíti a filmet, hogy a végén – mint az amerikai könyvesboltok polcain roskadozó önsegítő kézikönyvekben – szájbarágósan kimondják a szentenciát: „Nézz jól magadba. Tudd, hogy ki vagy, és fordítsd ezt az előnyödre. Soha ne add fel!” A Fontos vagy nekem végén nincs happy end, a jó nem nyeri el a jutalmát, a gonosz is csak félig bűnhődik, és a rend sem áll vissza a világban. Cserébe a néző kap egy cinikus és kiábrándító, ám roppant szórakoztató és mulatságos bűnügyi szatírát.”
(Filmtekercs.hu)