2030-ig 16 milliárd eurót fordítunk az energiaszektor modernizációra, ezzel pedig várhatóan 55 százalékkal csökkenteni tudjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását – mondta el Palkovics László ipari és technológiai miniszter kedden a Portfolio Sustainable World 2022 nevű fenntarthatósági konferencia megnyitóbeszédén Budapesten. A miniszter szerint az még kérdés, hogy reális-e a 2050-re célként kitűzött klímasemlegesség, a következő néhány évben viszont többszörösére fogják növelni az ország napenergia-termelését.
Palkovics előadásának meghívója alapján joggal feltételeztük, hogy a miniszter a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos jogszabályi változásokat fog bejelenteni. Legvalószínűbbnek az tűnt, hogy a szélerőművek teljesen esztelen tiltását fogják feloldani, erre a miniszter ugyanis néhány hete egy interjúban már utalt. Ez azonban nem történt meg, Palkovics a kormány 2030-ra kitűzött energetikai és klímacéljairól beszélt általánosságban, majd kijelentette: konkrétumokkal az októberi következő konferencián fog jelentkezni. Néhány érdekesség azonban kiderült a beszédből. Így:
- Palkovics szerint a kormány fontos lehetőségként tekint a lakossági hulladékra. Ez ugyanis szerintük mind egy komoly energiaforrás, mind felhasználható alapanyagnak is. Épp ezért adták a Molnak a hulladékgazdálkodást a következő 35 évre, ők a minisztériummal együttműködve komoly terveket dédelgetnek a felhasználásra.
- A miniszter arról is beszélt: a hazai villamos energia szállítása és tárolása még mindig nagy kihívás, a tavaly megtermelt (egyébként nem túl sok) napenergia rossz kezelése is több mint 300 millió euróba (körülbelül 120 milliárd forint) került.
- A következő években jelentősen bővítik a hazai napenergia-termelést, 2023-ra 8, 2030-ra 12-14 gigawattra növekszik a termelés. Ez azonban komoly beruházásokat fog igényelni a hálózat fejlesztésében is.
Palkovics arról is beszélt, körülbelül hogyan képzelik el az ország energiaellátását 2050-ben, amikor elvileg el kellene érnünk a klímasemlegességet. A miniszter szerint addigra a hazai energiamixben 35 százalékról 11 százalékra akarják csökkenteni a gáz felhasználását, és ez is főként az ipari szereplőknek jutna. Az áram részesedése ezzel együtt 45 százalékra növekedne.
Az átállás ugyanakkor jelentős befektetéseket igényel mind a tárolás, mind a szállítás területén. Palkovics szerint most az országon belül minden irányból minden irányba tud folyni a gáz, csak döntés kérdése, honnan akarjuk behozni és merre akarjuk továbbadni. Az árammal azonban nem ez a helyzet, ezért óriási infrastrukturális befektetésekre lesz szükség.
A miniszter ezzel kapcsolatban megismételte néhány héttel korábbi kijelentését, miszerint 2030-ig 16 milliárd eurót (körülbelül 6400 milliárd forintot) fognak fordítani az energiaszektor fejlesztésére. Palkovics ezt a számot ankarai látogatásán már említette, akkor szavaiból arra lehetett következtetni, hogy az összeg kizárólag a megújulókra költött pénz lenne. Most azonban pontosított, szerinte a pénz nagy része a villamosenergia-hálózat fejlesztésére fog menni, és csak kisebb része lesz befektetés az új erőművekbe.
Rezsinövelés: majd kevesebbet fűtünk
Palkovics beszédében a hosszú távú célok mellett arról is beszélt, mit vár a kormány a következő időszakban. Megismételte, hogy az egekben lévő energiaárak és az ellátás akadozása miatt a kormány hét vészhelyzeti intézkedésről döntött, amelyek között szerepel Paks 2. működési engedélyének meghosszabbítása, valamint a Mátrai Erőmű újranyitása is.
A hivatalos intézkedéscsomag mellett elmondta: minisztériuma támogatja a szintetikus üzemanyagok (például hidrogén) használatát, valamint az energiaközösségek létrehozását is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az energiát ott használják fel, ahol megtermelték, azt nem az országos hálózaton keresztül szállítják.
A rezsicsökkentés-csökkentéssel kapcsolatban a miniszter megismételte kollégái korábbi kijelentéseit, miszerint a magasabb árak miatt sokan spórolni fognak mostantól. Szerinte 2013-2014 óta Magyarországon több mint egyharmadával nőtt a lakosság gázfogyasztása, miközben az ország népessége egyáltalán nem nőtt. A magasabb fogyasztásnak ezért szerinte kizárólag a kényelem és a bőség az oka, a megnövekedett árak miatt pedig az emberek most vissza fognak állni a korábbi fogyasztási szintekre.
Régi elmaradás az energiaszektorban
Az elmúlt 12 év energiapolitikai döntéseit korántsem jellemezte következetesség és előrelátás. Bár 2010 után a második Orbán-kormány eleinte nyitottnak tűnt mind az orosz energiafüggőség mérséklésére, mind a megújulók támogatására, a lelkesedés hamar megszűnt. A 2013 körüli keleti fordulat pedig talán mindennél jobban érintette az energiaszektort.
Ebben az időben döntöttek Paks 2. megépítéséről, ezzel párhuzamosan pedig a megújulók épp úgy lekerültek a napirendről, ahogy az orosz gázfüggőség csökkentése. Ezekben az években Orbán Viktor a kommunikációjában is inkább arra koncentrált, hogy az Oroszországgal ápolt jó viszony az olcsó energia titka, nem a modernizáció és a diverzifikáció.
Ezt fejelték meg 2016-ban azzal, hogy gyakorlatilag betiltották Magyarországon a szélerőművek építését. Bár a szélturbinákkal több probléma is van (hangosak, veszélyeztetik a madarakat és a pletykák szerint személyesen Orbán Viktornak sem tetszik a látványuk), valójában jelentősen hozzá tudnának járulni Magyarország energiafüggetlenségéhez.
Orbán Viktor szavai az olcsó orosz energiáról 2021-ig úgy-ahogy igaznak is bizonyultak, a koronavírus-járvány után kialakult energiaválságban, és legkésőbb Ukrajna lerohanása óta azonban a régi barátság már nem fial olcsó gázt. A méregdrága energiaimport pedig nem csak az ország külkereskedelmi egyenlegét (ezzel a forint árfolyamát), de az eladósodottságot, és egyáltalán az egész államháztartás helyzetét meghatározza.
Ebben a helyzetben hirdették ki az energia-vészhelyzetet, amelyben megújulókról még nem született komolyabb döntés, később azonban Palkovics László utalt arra, hogy ezt az ágazatot is fejleszteni szeretnék. A miniszter konkrétumok nélkül beszélt arról, hogy 2030-ig 16 milliárd eurót fektetnének az energiaszektorba. A konkrét fejlesztések és a kivitelezés mikéntje azonban azóta sem került napvilágra.
Palkovics László legutóbb akkor került be a hírekbe, amikor az elhalasztott augusztus 20-i tűzijátékok után menesztette az OMSZ két vezetőjét. A szervezet akkor 75 százalékos valószínűséggel vihart jósolt augusztus 20-a estére, azonban végül jó idő volt este.
telex.hui