Lavinát indított el Bangóné Borbély Ildikó ügye, napok óta ugyanis ettől a kérdéstől forr a közélet: melyik politikus hazudott korábban és/vagy mostanában egy diplomát magának?
Bangónéról a hétvégén derült ki, hogy míg a nyilvános önéletrajzába azt írta, 2013-ban közgazdászként végzett a Budapesti Gazdasági Főiskolán, addig a diplomájának nyoma sincs az egyetemen. Az MSZP ki is zárta a képviselőt, és felszólították, hogy adja vissza a parlamenti mandátumát.
Bár hivatalosan még nincs kampány, egyébként pedig mindig kampány van, és úgy tűnik, így január végén most épp a diplomák kérdése lett ebben az egyik sarkalatos pont. Még fel sem ocsúdtunk Bangónéból, máris egyre-másra bukkannak fel a hasonló hírek aktív politikusokról.
Például a magát tévéműsorban közgazdászként bemutató, közgazdász végzettség nélküli Hajnal Miklósról.
Róla Gulyás Gergely miniszter tette fel a kérdést egy Hajnal szerepléseiből összevágott kampányvideó kíséretében: „Szabad-e a Momentumnak, ami tilos az MSZP-nek? Maradhat-e képviselőjelölt Hajnal Miklós?”. A momentumos képviselőjelölt Hegyvidéken indul a választásokon, ami Gulyás választókerülete, de őt idén nem indítja újra egyéniben a Fidesz.
Hajnal úgy reagált: sosem állította, hogy van diplomája. Korábban Oxfordban tanult filozófiát, politikát és közgazdaságtant, de ezeket a NOlimpia-kampány miatt abbahagyta, jelenleg az ELTE-n tanul jogot. Fekete-Győr András, a Momentum tavaly megbukott elnöke azzal próbálta szépíteni a dolgot, hogy szerinte az embert nem a diploma teszi jogásszá vagy villamosmérnökké.
De nem csak friss, hanem tíz-húsz éves sztorik is előkerültek olyanokról, akik még ma is aktív politikusok. Köztük van például az annak idején szintén közgazdászdiplomát feltüntető Kósa Lajos.
A Fidesz alelnökéről a Debreciner írta meg, hogy két cikluson át, 1990 és 1998 között egyetemi diplomásként szerepeltette magát a hivatalos parlamenti önéletrajzában, úgy, hogy nincs is diplomája.
Ez a korai önéletrajz egyébként még ma is elérhető két kattintással. Ebben az áll, hogy „1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tervgazdasági szakán”.
Kósa így lett a parlament gazdasági bizottságának tagja 1990-ben, majd később az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának és a honvédelmi és rendészeti bizottságának is az elnöke. Aztán megváltoztatta az adatait a parlament honlapján: önéletrajzában már azt olvashatjuk, hogy csak abszolutóriumot szerzett az egyetemen, tehát nem diplomázott le. Az abszolutórium annyit tesz, hogy Kósa bár elvégezte az összes tantárgyat (tehát abszolválta azokat), szakdolgozatot már nem írt, és nem is tett államvizsgát. A parlamenti oldalán az iskolai végzettségénél viszont még ugyanaz van írva: „államilag elismert legmagasabb iskolai végzettsége: egyetem”, miközben az abszolutórium végzettségnek nem nevezhető, és nem jogosít felsőfokú végzettséget igénylő munkakör betöltésére sem.
A DK most, húsz év után rá is ugrott a Kósa-vonatra, és közleményben szólították fel Kósát, hogy „mennie kell”, mert „nincs bocsánat, nem lehet diplomát hazudni”.
Tíz évvel ezelőtt egy másik fideszes képviselő is hasonlókkal került a hírekbe:
Bánki Erik parlamenti önéletrajzában egy ideig szintén az állt, hogy van közgazdászdiplomája, amit 2010-ben szerzett. Később aztán már arra módosította a leírást, hogy közgazdászképesítése van, ami nem egyenlő a diplomával.
Bánki az Econovum Akadémián szerezte ezt a képesítését. Az Econovum soha nem volt se egyetem, se főiskola, csak egy felnőttképzéssel foglalkozó kft., amely különböző OKJ-s képzéseket kínált. Korábbi leírásuk szerint érettségivel vállalatgazdász képesítést, bármilyen korábbi diplomával pedig felsővezetői vállalatgazdász képesítést lehetett szerezni 12–18 hónapos tanfolyamokon. Azt is írják, „tanúsítványt adtak hatályosan akkreditált felnőttképzési programvégzettségről”, és „ezeket a programvégzettségeket nem diplomaként, hanem mindenkoron a tanúsítványban szereplő »felnőttképzésben … képesítés«️ szóösszetételben javasoltuk használni”. Tehát az egy–másfél éves képzések végén tanúsítványt, nem pedig diplomát adtak. 2014-ben az „akadémia” megszűnt.
Bánki ezt akkor úgy magyarázta, hogy az adatok csak tizenegy napig szerepeltek hibásan a honlapon, a diploma pedig csak technikai hibaként került bele. Azt is mondta, az ő képzése a diplomával ellentétben nem szakdolgozattal, hanem záródolgozattal zárult, amire viszont ötös minősítést kapott, és megjegyzést, miszerint a turizmusbankról szóló anyag kidolgozottsága „PhD-szintű”.
Kósához hasonlóan Bánki iskolai végzettségénél is azt írják jelenleg a parlamenti képviselői oldalán, hogy „államilag elismert legmagasabb iskolai végzettsége: főiskola”, holott hivatalos életrajzában nem szerepel a fent említett felnőttképzési tanfolyamon kívül semmilyen főiskola elvégzése. Bánki jelenleg az Országgyűlés gazdasági bizottságának az elnöke.
Megkérdeztük a két képviselőt és a Fideszt is, hogy terveznek-e Bangóné kizáráshoz hasonló lépéseket Bánkit és Kósát illetően, esetleg felszólítják-e őket, hogy adják vissza a mandátumaikat, de válasz nem érkezett.
Jó tíz évvel ezelőtt Kubatov Gábor nem létező diplomáját is valamiért létezőként rögzítették az Országgyűlés honlapján.
A Fidesz pártigazgatója akkor azt mondta erről, az önéletrajzába ő nem írta bele, hogy lenne diplomája, csak azt, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági és Gépészmérnöki Karán műszaki és gépjármű-kárszakértői képzést kapott, de arról nem tehet, hogy ezt a parlamenti adatrögzítésnél rosszul írták be. Az Országgyűlés Hivatala egyébként akkor megerősítette, hogy ők tévedtek. A Népszavának akkor a gödöllői intézmény egyébként azt írta: Kubatov középfokú végzettséget adó tanfolyamot végzett.
Kubatov mostani parlamenti honlapja szerint a képviselő „államilag elismert legmagasabb iskolai végzettsége: főiskola”, és ma már a képviselő hivatalos életrajzában is felsőfokú végzettség szerepel. Kubatov ugyanis életrajza szerint 2012-ben a Budapesti Kommunikációs Főiskolán (ma Metropolitan Egyetem) szerzett oklevelet kommunikáció- és médiatudomány – kommunikátor szakon.
telex.hu