Most akkor tényleg a Fidesz mozgósít? Ha igen, kire? Milyen arányban lehetnek az előválasztási trollok, és ha egyáltalán van ilyen, az tényleg eldöntheti, hogy ki lesz az ellenzék kormányfő-jelöltje? Tényleg olyanok mennek voksolni a második fordulóban, akik az elsőn nem vettek részt? Mit mutat a vártnál nagyobb második körös részvétel, lehet ebből következtetni arra, hogy Dobrev Klára vagy Márki-Zay Péter lesz a győztes? Utánajártunk az urnazárást megelőző nap legfontosabb előválasztói kérdéseinek.
Fideszes trollseregek állnak sorba?
Tömegével jönnek a DK ügyfélszolgálatára az olyan bejelentések – főképp vidékről –, hogy Márki-Zay Péterre szavazó fideszesek állnak a szavazósátraknál. A DK ezért küldött ki csütörtökön a saját szimpatizánsainak sms-eket – állította Dobrev Klára csütörtökön az ATV-ben. Konkrétumot a Demokratikus Koalíció (DK) miniszterelnök-jelöltje többszöri kérdésre sem mondott, tehát nem ismert ilyen helyszín, szavazatszám, valamint az sem, hogy rendelkezik-e a párt bárminemű bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy valóban fideszes választópolgárok voksolnának az előválasztáson, és ha mégis, akkor kit segítenének.
A Telex már korábban megírta, hogy „A Fidesz Márki-Zay Péterre mozgósít” – üzenettel próbálja aktivizálni híveit a DK. Több olvasónk és kollégánk is kapott ilyen sms-t, illetve hírlevelet is küldött a párt ezzel a tartalommal. A DK-tól szerettük volna megtudni, milyen forrásból származnak az információik, milyen bizonyítékokkal rendelkeznek, tesznek-e feljelentést, amennyiben tényleg választási csalás kísérletét gyanítják, továbbá, hogy összhangban látják-e ezt a kampánymódszert a Dobrev által hangoztatott, és még a szerda esti miniszterelnök-jelölti vitában kézrázással megpecsételt, tiszta versengés elveivel.
Választ nem kaptunk, ellenben csütörtök este a párt szóvivője, Barkóczi Balázs a 168.hu-nak ismerte el, hogy ők állnak az sms-kampány mögött. Azt is mondta,
más bizonyítékuk nincsen, mint az aktivistáiktól kapott telefonok.
Nagy kérdés persze, hogy ha fideszesek trollként kívánják befolyásolni az előválasztás végeredményét, akkor miért árulnák el a szavazósátrakban, hogy kire voksolnak. Arra szintén továbbra sincs válasz, hogy a DK miért választotta ezt az utat két nappal az urnazárást megelőzően, hiszen maga Dobrev Klára a szerda esti tévévitában éppen ellenfelét kritizálva kijelentette, hogy Márki-Zay Péterrel szemben a DK nem gyanúsított, és nem is gyanúsít senkit a Fidesszel, illetve semmiféle lejárató kampányt nem folytat ellene.
„Semmi jelét nem látom, hogy a Fidesz engem támogatna, és egyetlen sátorból sem hallottuk azt, hogy fideszes szavazna rám”
– mondta Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt csütörtök este szintén az ATV -ben, ahol azt is kifejtette, tízezres nagyságrendben el tud képzelni akár ilyen befolyásolási kísérletet is, de százezer embert erre még a kormánypárt sem tudna rávenni. Ezzel egyébként az előválasztást lebonyolítók, valamint az elmúlt hetekben megszólaló politikai elemzők is egyetértenek.
Ezzel szemben a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje maga is beszélt korábban arról: nem zárható ki, hogy a fideszesek épp Dobrev Klára mellett mozgósítanak, ezért ő egymillió forintot ajánlott fel annak, aki leleplez egy ilyen választási csalást. Márki-Zay tehát már Dobrevet megelőzően élt ezzel a mozgósítási eszközzel, a kérdés csak az, mennyiben hitelteleníti majd az előválasztás végeredményét mindez úgy, hogy az utolsó napokban már a DK is kifejezetten azzal kampányol: „Orbán dönt”, és nem pedig az ellenzéki választók.
Ráadásul az elmúlt napok fideszes és a kormányoldalhoz kötődő média megnyilvánulásaiból aligha lehet arra következtetni, hogy Orbán Viktornak valóban érdekében állnak Márki-Zay Péter mellett bármilyen módon mozgósítani. Ennek ellenkezőjét sugallhatta – már amennyiben hiszünk az ilyen kommunikációs módszerek sikerében – az a különösen szokatlan pillanat is, amikor a kormánypárt legfontosabb bástyájának számító Magyar Nemzet Dobrev Klára támogatóit és erényeit sorolta, Márki-Zayról viszont – finoman fogalmazva is – elítélően írt, amit ő szóvá is tett. Ez viszont Dobrev szerint nonszensz, az ATV-ben legalábbis az idevágó kérdésre úgy reagált: „Ön komolyan gondolja, hogy ha a kormánymédiában valami dicsérő szó megjelenik valakiről, akkor tömegével mennek az ellenzékiek szavazni arra az emberre?”
De akkor ki ez a rengeteg új választó?
Már több mint 127 ezer olyan szavazó vett részt a második fordulóban, aki az elsőben még nem
– közölte péntek reggel az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB). Csütörtök este Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely is százezer új választót említett az ATV-ben, miután néhány órával korábban, egy előbbiekkel közös utcafórumon Orosz Anna, a Momentum ügyvezető elnöke is azt mondta: százezren voksoltak a héten olyanok, akik az előválasztás első fordulójában nem.
A Telex ezzel kapcsolatban kérdésekkel fordult az Országos Előválasztási Irodához (OEVI), így kiderült, a testület szerint legálisan, a szavazás titkosságát nem sértő módon, de valóban tudni lehet, hogy egy választópolgár akár személyesen, sátorban, akár online részt vett-e már az előválasztás első fordulóján is:
„Mind az online, mind a személyes szavaztatási folyamat során a szavazó személyi azonosítószáma titkosítva, hashelésre kerül, ami utána egy hashgyűjteménybe kerül. Amikor egy választó szavazni kíván, akkor a személyi azonosítójából képzett hasht ezzel a hashgyűjteménnyel veti össze a rendszer, hogy kiszűrje a többes szavazást. Amennyiben szerepel benne, akkor a rendszer ezt jelzi a szavazóbiztosnak, aki így megtagadja tőle a szavazólap átadását, mivel már szavazott”
– írták. Az OEVI szerint ugyanez a módszer alkalmas arra, hogy a második fordulóban újonnan szavazókat is azonosítsa, hiszen az ő hashuk az első fordulóból még szerepel a hashgyűjteményben. A testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „a sátrakban azonban ezzel nem tudják beazonosítani, hogy a szavazó szavazott-e az első fordulóban, a szavazópolgár őszinteségétől függ (bár ennek csak adminisztratív jelentősége van. Ha valaki már részt vett az első fordulóban, akkor annak nem szükséges a tableten ismét rögzíteni az adatait, hanem elég csak az értéknyilatkozatot kitöltenie)” – írták.
Az OEVI válasza alapján egyértelmű tehát, hogy a lebonyolító pártoknak már a sátrakban dolgozó önkénteseiktől is egészen pontos, számszerűsített adatai lehetnek arról, hogy hány új szavazó jelent meg a második fordulóban: csak ezeknek a választópolgároknak kell ugyanis tableten rögzíteni a személyes és lakcímadatait, míg a másodszor előválasztóknak elegendő a személyi számukat megadni. Hasonlóképpen az online választók is beazonosíthatók az első fordulós részvétel alapján, hiszen a lakcímkártyán szereplő személyi szám megadásával egy úgynevezett gyorsító sávon keresztül, könnyített azonosítással vehetnek részt a neten voksolók abban az esetben, ha már szavaztak az első fordulóban is online.
Az új, és új arcként egyes helyszíneken feltűnő választópolgárok egyébként nemcsak a DK-nál keltettek riadalmat, ám forrásaink egyetértenek abban, hogy ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az eddig nem látott, nem ismert választópolgárok valójában fideszes trollok lennének. Az előválasztás második fordulójában ugyanis az egész ország egy választókerületnek számít, magyarán bárki, bárhol leadhatja szavazatát az általa támogatott miniszterelnök-jelöltre, és nem szükséges elmennie a lakcíme szerinti választókerületi szavazósátrak valamelyikébe ehhez, ahogyan az egyéni képviselő-jelöltek esetében viszont meg kellett tenni.
A Telex forrásai szerint ez is oka annak, hogy az előzetes várakozásokkal szemben sokan olyanok is részt vesznek a Dobrev és Márki-Zay közötti döntéshozatalban, akik az első fordulóban például nem utaztak haza a fővárosból, vagy más nagyvárosból csak azért, hogy az állandó lakcímük szerinti választókerületi szavazósátorban leadhassák voksukat.
Mit mutat a részvételi arány?
Minden bizonnyal meghaladja majd a félmilliót az első magyar országos előválasztás második fordulójának végső részvétele, miután a péntek reggeli adatok szerint csütörtökön is 95 708 polgár voksolt, így az összesített részvétel öt nap után már 441 589 előválasztóra emelkedett. Márki-Zay Péter márpedig csütörtök este arról is beszélt, valóban vannak kiszivárogtatott információk arról, hogyan áll a két jelölt a második forduló versenyében, ezek pedig szerinte rá nézve pozitívak, de tartózkodna attól, hogy erre bízva magát messzemenő kijelentéseket tegyen.
Azt is mondta, az előválasztási részvétel magas aránya a legtöbb elemző és szakértő szerint is neki kedvez, így
500 ezres részvétel fölött van arra esély, hogy ő győzzön az előválasztáson.
De hogy mire alapozza mindezt Márki-Zay, illetve környezete? A DK mintegy 200-250 ezer választót mozgósítani képes, ám végesnek tekinthető vonzóerejéből, valamint abból, hogy – amint arról Török Gábor politológus is beszélt a Telex első választási műsorában – Dobrev az elemzésekben és a mérésekben hagyományosan a leginkább megosztó, legelutasítottabb jelöltként szerepelt, az erősen kérdéses, tud-e érdemi mennyiségben újabb támogatókat maga mögé állítani a végső győzelemért.
Itt fontos felidézni, hogy Dobrev első fordulós kampányának sikerét éppen abban láttuk idevágó elemzésünkben, hogy csak magára koncentrált, végigjárta az országot, így – a 2019-es EP-kampányhoz hasonlóan – bizonyíthatta személyes meggyőző erejét. Ehhez képest az elmúlt napokban a DK és jelöltje sokkal kevésbé Dobrev saját képességeivel, mint inkább Márki-Zay Péter alkalmatlanságával érvelt, és egyre mélyebben állt bele a kampányba.
Az is látszik, hogy miközben Márki-Zay Péter a csütörtöki kézfogást követően visszavett korábbi, meglehetősen heves Dobrev-kritikáiból, és a tisztelet és megbékélés hangsúlyozásával, kifejezetten Orbán Viktor ellen mozgósít, a DK minden korábbinál erőteljesebben igyekszik, kifejezetten Márki-Zay ellenében elvinni a sátrakba sajátjait, illetve a baloldali érzelmű választókat.
Több jel is utal a DK pánikjára. Egyfelől Dobrev Klára maga ezen a héten elvesztette kampányintegritását és saját programja – eddig sikeres – hirdetése, országjárása, valamint ígéreteinek hangoztatása helyett beleállt a vitákba, miközben pártja egyre keményebb kampányt folytat Márki-Zay lejáratására. Dobrev szerint viszont Márki-Zay kommunikációja durvult el,
„rágalmaz és vádaskodik, bizonyítékokat viszont nem tud mutatni”.
Ezzel szemben az már a Telex szeptember eleji kampányriportjából is kiderült, hogy Márki-Zay végig, az utcán is azzal kampányolt, hogy ő nem Gyurcsány embere, és végzetes lenne az ellenzéknek, ha 2022-ben Orbán és Gyurcsány között kellene választaniuk a szavazóknak. Márki-Zay, és az első fordulóban mellette Fekete-Győr András, valamint Karácsony Gergely is következetesen képviselte és képviseli a DK jelöltjével szembeni fenntartásait hónapok óta, Dobrevvel kapcsolatban tehát semmi új nem hangzott el a héten (a DK ellenzéki politikusokat állítólag fenyegető magatartását érintő, szintén bizonyíték nélkül maradt vádaskodás sokkal inkább Gyurcsány Ferencet érintette, személyében Dobrevet nem).
Mint a fentiekből kiderült, a kampánymódszerek, és a verseny hevében megfogalmazott vádak alátámasztására tett erőfeszítések – azaz a bizonyítékok hiánya – nem igazán különbözik a két fél esetében, ami miatt sok ellenzéki érzelmű szavazó, és közszereplő is megfogalmazott aggályokat. Egy jövőbeni együttműködést erősen kérdésessé tehet a mostani adok-kapok, ugyanakkor arra Dobrev Klára és Márki-Zay Péter is rendre ígéretet tesz arra: az előválasztás győztese mögött valamennyi összefogásban résztvevő párt felsorakozik majd, és ők maguk is támogatni fogják a közös miniszterelnök-jelöltet, bárki is legyen az. Több jel is van arra azonban, hogy a Dobrev-kampány utolsó heti stratégiaváltása nem kizárólag az ellenfél gyakran radikális kijelentéseire adott reakció volt.
A DK sokkal inkább azért kényszerülhetett rá, hogy már a második forduló induláskor, először Márki-Zay „keresztény-konzervatív” szemléletét kezdje támadni, majd fizetett hirdetésekkel bombázza az MMM jelöltjének hazaárulózós kommunikációs bukását, végül pedig megvádolja a Fidesz támogatásával, mert a vártnál jóval többen vesznek részt az előválasztás második, legnagyobb téttel bíró fordulójában.
Elutasította az OEVB a Márki-Zay elleni etikai beadványt
A DK és holdudvara stratégiaváltásának alátámasztására röviden a hazaárulózós ügy: Márki-Zay Péter két párbeszédes politikusról beszélve azt mondta hétfőn, hogy aki Karácsony Gergely egykori támogatójaként Dobrev Klára mögé áll be, az nemcsak Karácsonyt árulja el ezzel, hanem a hazáját is. Ezután a Dk fizetett hirdetésben kezdte tolni, hogy Márki-Zay Péter szerint a DK szavazói hazaárulók, és megszólalt maga Dobrev Klára is, aki szerint Márki-Zay a hazaárulózással olyan határt lépett át, amit addig mindenki átléphetetlennek tartott. Márki-Zay viszont állította, hogy kifejezetten a hazaáruló kifejezést nem használta, nem is akarta használni, végül fáradtságra hivatkozva egyébként elnézést kért a megfogalmazásáért. A DK és maga Dobrev ennek ellenére rendre felhozza ezt érvként, ráadásul a Telex információi szerint Márki-Zay Péterrel szemben más, hivatalos lépések is történtek a hazaárulózós „nyelvbotlásra” hivatkozva”: állampolgári etikai beadvány érkezett az OEVB-hez a hódmezővásárhelyi polgármester ellen. Erről is megkérdeztük az OEVI-t, a válasz tömör volt: „két etikai beadvány érkezett Márki-Zay Péterrel szemben, melyeket az OEVB elutasított. Sem Dobrev Klárát, sem Márki-Zay Pétert nem marasztalta el az OEVB.”
Akkor még ne hirdessünk végeredményt?
Arról már az előválasztás első fordulójában írtunk, hogy a szavazósátrakban látottak, illetve a pártok által korábban, illetve az ajánlásgyűjtés során szerzett adatok birtokában terjengenek a nem hivatalos adatok az előválasztási erőviszonyokról. Sokak szerint a lebonyolítók „becslései” igencsak meggyőzők, és ezt az első forduló eredményei alá is támasztották. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az ellenzéki előválasztást lebonyolító pártok, különösen a régebbiek, tisztában vannak azzal, hogy a jelöltjeik választókerületébe tartozó, adott esetben nekik az elmúlt években, évtizedekben rendszeresen vagy éppen az ajánlási időszakban aláíró választópolgárok közül kit sikerült már mozgósítani, és kit kell még elvinni az urnákig. Ráadásul az előválasztás esetében ehhez még a törvényt sem kell szegni a pártoknak, mivel a jelölteket aláírásukkal támogató állampolgárok arra is felhatalmazást adtak, hogy ezek a politikai szereplők 2022 tavaszáig kezeljék személyes adataikat. Ugyanilyen jóváhagyást egyébként az előválasztáson személyesen, avagy online voksolók is adnak.
De az előválasztáshoz kötelezően megadott lakcímadatokból vagy egyszerűen csak a sátraknál folyamatos pártaktivistás jelenlétből, valamint a szavazófülkék hiánya miatt is ismerhetik a voksolás körülbelüli állását a lebonyolítók, amelyet a napi részvétellel könnyedén össze is lehet vetni.
Így – mint arról egy, 2019-es előválasztási tapasztalatai alapján nyilatkozó szereplő beszélt lapunknak – „95 százalékos pontossággal”, számszerűen tudhatják a pártok, hogy milyen végeredménnyel zárul majd az előválasztás az adott sátrakban, választókerületben. Vidéken még inkább így van ez, hiszen a részvételi arány alacsonyabb, az emberek pedig gyakrabban személyesen is ismerik egymást.
Hivatalos számok persze még nincsenek, csak a sátrakban dolgozó előválasztási aktivistáktól és pártalkalmazottaktól terjednek az arányokra, napi eredményekre, közhangulatra vonatkozó becslések, továbbá a fentebb említett előválasztási informatikai rendszerben tárolt, pontos szám tanúskodhat tehát arról, hány új embert vonzott be a miniszterelnök-jelöltek csatája. Na és persze a pártmozgásokból lehet következtetni arra, ki, mire, mely jelölt győzelmére számít.
Csütörtökön délelőtt Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke jelentette be, hogy az előválasztás második fordulójában Márki-Zayra adta le a voksát, amit azzal indokolt, hogy a sátrakban dolgozó, több ezer MSZP-s aktivista beszámolói szerint a magas részvétel Márki-Zaynak, és az általa képviselt új erőnek köszönhető: magyarán a szocialisták társelnöke úgy látja, a civil jelölt új választókat, méghozzá fiatalokat képes bevonzani, ami esélyesebbé teszi őt arra, hogy majd leváltja Orbán Viktort. Hogy ezek a „tóthbertalani megérzések” valamivel komolyabbak lehetnek puszta szocialista hitnél, azt az is mutatja, hogy a Márki-Zay támogatásáról szóló állásfoglalást délután az MSZP Országos Elnöksége is megerősítette. Arról továbbra sincs hivatalos információ, de a Telex forrásai név nélkül azt állítják, hogy a Párbeszéd és az LMP korábbi álláspontjukat felülbírálva szintén támogatásukról biztosíthatják még az urnazárást megelőzően Márki-Zay Pétert – elsősorban egy csütörtök esti, zöldpolitikai témában rendezett vitára hivatkozva lépheti meg ezt a nap folyamán a két zöldpárt.
Ugyanakkor baloldali érzelmű közszereplők, valamint pártpolitikusok is beálltak az elmúlt héten Dobrev Klára mögé, és még a pártelnökség döntése előtt, attól függetlenül MSZP-s politikusok, polgármesterek is őt választották. Karácsony Gergely maga korábban beszélt arról, hogy a szavazóinak jó része a visszalépése esetén inkább Dobrevre szavazna, a DK pedig Facebook-mozgásokra hivatkozva még a két forduló között informálisan úgy számolt, hogy mintegy 50 ezer „karácsonyista” eleve átpártolt Dobrevhez a visszalépési huzavona, illetve a győzteshez húzás természetes folyamatának eredményeképpen. Persze kérdés, amint azt a kampányfinist elemezve már felvetettük, hogy indirekt módon nem éppen Márki-Zayt is segíti-e majd a pártmozgás, hiszen az elitellenesség is jelentős mozgósítóerőként merülhet fel.
Viszont az is tény, hogy Dobrev első fordulós vidéki tarolásában nem kis szerepet játszott, hogy a pártja, a DK az elmúlt években kiépítette a vidéki szervezetet, bővítette a hivatalosan nem létező címlistáit, és hatékonyan tudja mozgósítani a szavazóit. Ráadásul Gyurcsány Ferenc pártja a Jobbikkal együtt nagy erőforrásokat mozdított meg azért is, hogy szavazóbiztosaik ezekben a sátrakban a második fordulóban is jelen legyenek. Magyarán arra, hogy vidéken hogyan is áll valójában az előválasztás, elsősorban éppen a DK-nak, és a hivatalosan állást nem foglaló Jobbiknak van a leginkább rálátása. Ezzel szemben önmagában az mindenképpen növeli Márki-Zay esélyeit, hogy a főpolgármester nemcsak nem mondta vissza kampányrendezvényeit, de Karácsony rendre az ő érdekében tűnik és szólal fel ezeken; szavazásra, részvételre és Márki-Zay támogatására biztat.
Mindennek megfelelnek az ezúttal is szivárgó, nem hivatalos részeredmények is. A névtelen pártpolitikusi, illetve szavazósátras önkéntesektől származó információk legalábbis Márki-Zay Péter erőteljes fölényéről szólnak Budapesten, illetve Pest megyében, míg a vidéki megyeszékhelyek közül állítólag csak háromban vezet, ugyanakkor a második fordulóban – az informátorok szerint – már korántsem olyan egyértelmű Dobrev előnye ez utóbbi helyeken sem, sőt, a magasabb részvétellel sok helyen kiélezett végeredményre számítanak forrásaink.
Vasárnap este 20:00-tól élő választási műsorunkban fogjuk értelni a második forduló eredményeit. Érkezik hozzánk Török Gábor, Orosz Anna, Arató Gergely, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter is. Az eseményt a YouTube-on és a Facebookon fogjuk közvetíteni.
telex.hu