Miért terjed ilyen gyorsan az omikron? Használhatók még a kimutatására a gyorstesztek? A vakcinákat kidobhatjuk, vagy van még hasznuk? Tényleg enyhébb betegséget okoz? Ha igen, miért tart tőle ennyire a világ? A gyerekekre veszélyesebb? Tényleg megbéníthatja a mindennapokat úgy is, ha kisebb eséllyel juttat kórházba? A maszkoknak, gyógyszereknek van még értelmük? Miért enyhít több ország is az új hullám közepén? Gyorstalpaló.
Bocs, most költöztem haza Tuvaluról, mi a fene ez az omikron, amiről mindenki beszél?
A világjárványt okozó koronavírus egy új variánsa, amely a rengeteg mutációja miatt jelentősen különbözik az eredeti SARS-CoV-2 vírustól és a korábbi variánsaitól. Novemberben azonosították, és rögtön nagy figyelmet kapott, mert már akkor látszott, hogy gondot okozhat a vakcináknak, és még az előtte domináns deltánál is gyorsabban terjed.
Na és hogy lehet felismerni, hogy omikronos vagyok, nem deltás?
A covidos esetek azonosításában mindig is az volt az egyik nagy nehézség, hogy az enyhébb tünetei annyira hasonlítanak más légúti megbetegedések, például a sima nátha vagy az influenza tüneteire, hogy ránézésre nem nagyon lehet megkülönböztetni azoktól. Minden új variánsnál felmerül, hogy lehetnek sajátos tünetei, amelyek segítik a különbségtételt, de ez eddig egyszer sem jött be – és egyelőre az omikronnál sem körvonalazódik ilyesmi. Az első brit felmérések szerint például a leggyakoribb tünetek az orrfolyás, a fejfájás, a fáradtság, a tüsszögés és a torokfájás; német adatok szerint szerint az orrfolyás, a köhögés és a torokfájás. Dél-afrikai adatok szóltak ezek mellett izomfájdalomról, különösen derékfájásról, de ezek a deltánál, sőt, az eredeti vírusnál is előfordultak. Egyelőre a szaglás- és az ízlésvesztés jelentkezett jóval ritkábban, mint korábban, de ez sem tűnt el teljesen.
És tényleg olyan gyorsan terjed?
Minden korábbi variánsnál gyorsabban. Már a delta is köröket vert ebben a korábbi változatokra, de az omikron még azt is utcahosszal előzi: a fertőzések számának duplázódási ideje az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 1,5-3 nap, ami legalább feleannyi, mint a deltáé. Volt olyan szakértő, aki már arról beszélt, hogy az omikron minden idők egyik leggyorsabban terjedő vírusa lehet. Mindez meg is látszik a fertőzésszámokon. Az Egyesült Államokban a november végén felbukkanó omikron már december végére megdöntötte a nyári napi fertőzési rekordokat, január elején volt olyan nap, amikor abszolút világrekordnak számító egymillió új fertőzöttet regisztráltak.
Magyarországon is ennyire terjed?
Miközben a világ egyre több országában vált villámgyorsan dominánssá, itthon erről ellentmondásos adatok vannak, mert a hazai variánsmonitorozás finoman szólva hagy némi kivetnivalót maga után. Az először december közepén kimutatott variánsról a hivatalos tájékoztatás alapján még szerdán is az volt a legfrissebb információ, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vizsgálata alapján az új fertőzések 11 százalékáért felelős. Mindeközben a legnagyobb magánlabor, a Neumann Labs méréseiben a pozitív eredmények 78 százalékát tette ki már kedden.
Hogy tud ilyen gyorsan terjedni?
Vannak ennek a mutációiban keresendő biológiai okai, de járványügyi szempontból az az egyik legfontosabb újdonság, hogy a lappangási ideje rövidebb, mint bármelyik eddigi vírusváltozaté: az eddigi – norvég és amerikai – adatok alapján három nap, míg a deltáé közelebb volt a négyhez, a korábbi változatoké pedig még hosszabb volt. Ez azt jelenti, hogy ha elkapjuk a vírust egy fertőzöttől, a találkozástól jóval rövidebb idő alatt jutunk el a tünetek megjelenéséig (már ha megjelennek), illetve a fertőzőképességig. Azaz a vírus gyorsabban terjed, ami megnehezíti a járvány kontroll alatt tartását.
Apropó, kontroll alatt tartás: mi a helyzet a tesztekkel, kimutatják?
A laboratóriumi PCR-tesztek és a gyógyszertárakban is kapható antigén gyorstesztek is kimutatják az omikront. Sőt az egyik mutációjának köszönhetően a PCR-tesztek egy típusa már a hosszas laboratóriumi szekvenálás nélkül is nagy biztonsággal kimutatja, hogy az adott fertőzést az omikron okozta.
A gyorstesztek esete egy kicsit bonyolultabb. A vizsgálatok még folynak, a gyártók laborvizsgálatai alapján ugyanolyan megbízhatóak, mint eddig, de az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) első vizsgálatai szerint gyakrabban mutathatnak fals negatív eredményt, mint korábbi variánsoknál.
Ezt egy friss preprint (még nem lektorált) tanulmány is megerősítette, amely 30 főt követett, akiket naponta teszteltek nyálmintás PCR-ral és orrmintán végzett gyorsteszttel is. Az nem meglepő, hogy a PCR-teszt előbb lett pozitív, mert az olyan kis vírusmennyiséget is kimutat, ami még nem teszi fertőzővé az illetőt. A gyorstesztek jellemzően akkor lesznek pozitívak, amikor már a fertőző szakaszban jár az alany. Ebben a vizsgálatban azonban 28 főnél már a továbbfertőzésre alkalmas mennyiségű vírus volt jelen, a gyorstesztek mégis következetesen csak 2-3 nappal később mutatták ki a fertőzést. A köztes időben legalább négy résztvevő igazoltan tovább is adta a fertőzést a munkahelyén.
A gyorstesztek tehát működtek, de hagytak egy néhány napos időablakot az észrevétlen továbbfertőzésre.
Egy biztató eredménye azért volt a vizsgálatnak: megállapította, hogy a nyálban 1-2 nappal előbb tetőzik a vírusmennyiség, így nyálmintából gyorsabban kimutatható lehet a fertőzés, mint orrmintából. Ez megerősít korábbi megfigyeléseket, és alátámasztja azokat az anekdotikus beszámolókat is, amelyek szerint a nyálmintát (is) használó gyorstesztek gyakrabban adtak pozitív eredményt az omikron esetében, mint az orrból vett mintát használók. (Ez valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy az omikron a tüdőre kevésbé veszélyes, azaz máshol termelődik nagyobb mennyiségben, mint a korábbi variánsok.)
Mindezzel együtt továbbra is hasznos eszköz a gyorsteszt, pláne hogy olcsóbb, gyorsabb és könnyebben hozzáférhető, mint a PCR-teszt. A jelek szerint érdemes inkább nyálmintát használó változatot választani. (Csak ne igyunk tesztelés előtt savasat, és ne mossunk fogat!)
Mikor érdemes a gyorstesztet elvégezni?
Az omikronnak rövidebb a lappangási ideje, de még így sem azonnal üt be a fertőzés. Ha valaki fertőzöttel került kapcsolatba (vagy erre gyanakszik), érdemes a kontaktus után kivárni, és először a második napon tesztelni. Ha ez negatív lesz, és van rá mód, további pár nap után érdemes megismételni – különösen, ha tünetek is jelentkeznek.
Aki családi összejövetelre megy (különösen, ha fokozott kockázatú családtagjai is lesznek ott), és minél biztosabbra akar menni, az eseményhez minél közelebb, néhány órával előtte érdemes gyorstesztet végezni.
Elég borúsnak tűnik a helyzet, mondj most már valami biztatót is!
Az egyik nagy jó hír az omikronnal kapcsolatban, hogy egyre biztosabb: kisebb eséllyel okoz súlyos megbetegedést (azaz kevésbé virulens). Ennek már a biológiai háttere is kezd körvonalazódni. Már hét, egymástól független kutatás jutott arra, hogy az omikron a korábbi variánsokhoz képest kíméletesebb a tüdővel, helyette inkább a felső légutakat fertőzi meg.
telex.hu nyomán