Az MSZP brandje megkopott és avíttá vált Ujhelyi István szerint, és ő nem is toldozná-foltozná tovább, helyette a párt teljes átalakítását és újjászületését ígéri. A szocialista EP-képviselő április végén azt javasolta, hogy az MSZP a jövőben alakuljon át egy olyan szociáldemokrata közösséggé, amely konkrét ügyek és kézzelfogható vállalások szerint képviseli a választóit. A polgári körök mintájára meghirdette az Esély-köröket: olyan helyi mozgalmakat indítana országszerte, amelyben nem várják el a párttagságot, és az Orbán-rendszer ellen sem tüntetnének minden héten. Meglátogattuk a hajdúdorogi Esély-kört, ahol elmondták, hogy miért nem kérnek a pártpolitikából, és milyen változásokat szeretnének elérni helyben a frissen megalakult mozgalommal.
„Hiába mondunk jó dolgokat, vannak jó kezdeményezéseink, és hiába vannak felkészült szakpolitikusaink, valahogy nem jön át a történet” – mondta az MSZP-ről kis szomorúsággal a hangjában Csige Tamás, a párt korábbi országgyűlési képviselője, Hajdúdorog volt polgármestere. Ujhelyi István felhívása után a hozzá hasonlóan gondolkodó, baloldali, szociáldemokrata barátaival, ismerőseivel szervezte meg az egyik első Esély-kört Hajdúdorogon.
Spontán módon összejövünk, főzünk egyet, és beszélgetünk – mondta Csige Tamás, aki tizenhárom évig volt Hajdúdorog polgármestere MSZP-s színekben, és mindössze 49 szavazattal kapott ki 2019-ben a fideszes ellenfelétől. A szocialista önkormányzati képviselő pogácsával, süteménnyel és üdítővel várt bennünket Hajdúdorogon. Nem messze a város központjától, egy társasház mögötti filagóriában ültünk le beszélgetni a helyi Esély-kör tagjaival.
A párt bélyeget jelent
Ott ült az asztalnál Csige mellett Pogácsás György, az MSZP hajdúdorogi szervezetének elnöke, rajtuk kívül azonban senki más nem volt párttag a társaságban. Imre a bankszektorban, Zoltán a szociális szférában, Mihály az építőiparban dolgozik, Ildikóék pedig a helyi szociális szövetkezetből érkeztek.
„Ha pártpolitikát folytatsz, kiközösítenek. Hátrányt jelent a munkában és helyi szinten a mindennapokban is”
– magyarázta Zoltán, aki korábban a helyi családsegítő szolgálatnál dolgozott. Az önkormányzati választás után otthagyta a munkahelyét, mert azt érezte, hogy az új vezetés nem tart igényt a tudására. „A szakemberek elmentek. Lennének használható, jó ötleteim, de nincs rá szüksége a városvezetésnek. Itt az kell, hogy befogd a szádat, hajtsd végre a feladatot és bólogass.”
Baloldalinak tartja magát, a baloldaliakra azonban szerinte évek óta megpróbálják rásütni, hogy kommunisták. „Ez vidéken működik, el lehetett adni. A párt ma bélyeget jelent.” Azért sem csatlakozott az MSZP-hez vagy más formációhoz, mert szerinte a pártok távol vannak az emberektől, ellentétben egy olyan lazább közösséggel, mint az Esély-kör. „A fiatalokat a pártpolitika nem motiválja. Ha azonban van egy olyan közösség, ami kiáll bizonyos eszmék mellett, odaáll helyi ügyek mögé, a fiatalok is szívesebben csatlakoznak hozzá” – véli Zoltán.
Az Esély-kör valóban lazábban szerveződik, mint egy párt: nincs tagkönyv, nincsenek formálisan megválasztott vezetők, és azt sem várják el a résztvevőktől, hogy a kampányban meghatározott számú aláírást összegyűjtsenek, vagy hónapról hónapra bővítsék a taglétszámot. „Amikor ráérünk, felhívjuk egymást, leülnük megenni egy sütit, és beszélgetünk. Közösségi élményeket próbálunk szervezni” – mondta Csige, a mozgalom helyi motorja. Szerinte ilyen baráti beszélgetésekből jó ötletek tudnak aztán születni.
Nem lehet Budapestről megmondani, mi a tuti a vidéknek
Az Esély-körök azonban nem pusztán azért jönnek létre szerinte, hogy pár ember jót beszélgessen, hanem helyi problémákra szeretnének közösen megoldást találni. Például tavaly megszűnt Hajdúdorogon az orvosi ügyelet, és 9 ezer embernek a mai napig át kell járnia a pár kilométerre fekvő Hajdúnánásra. Csige és köre aláírásokat gyűjtött, és önkormányzati képviselőként javaslatot is tett, hogy az Országos Mentőszolgálat miből tudná finanszírozni az ügyeleti rendszert helyben. Egyelőre nem sikerült ugyan eredményt elérni, de az MSZP-s politikus azt mondja, nem adják fel, még az is elképzelhető, hogy helyi népszavazást kezdeményeznek az ügyben.
De nem ez az egyetlen probléma ma Hajdúdorogon, amivel az Esély-kör foglalkozna. A munkahelyhiányt, az elvándorlást és az elöregedést tartják a három legnagyobb gondnak. „Lassan már csak a nyugdíjasok, a romák és azok maradnak itt, akiknek földje van” – mondták. Lasszóval kell fogni a szakembereket a városban, a fiatalok pedig elmennek Debrecenbe vagy Nyíregyházára tanulni, aztán nem is jönnek vissza.
„El kell felejteni, hogy Budapesten leül tíz liberális értelmiségi, és megmondja, mi a tuti a vidéknek
– fogalmazott a volt polgármester. – Nem az a jó válasz, hogy a politikusoknak le kell menniük vidékre. Ez téveszme. A vidéki politikusoknak kell csatornákat kiépíteniük felfelé, fent pedig meg kell lennie a fogadókészségnek.”
Vannak olyan helyi szintű megoldások is szerinte, amiket az ország más pontján is jól lehetne hasznosítani. Ilyen például a vidéki lakhatás problémája, ennek megoldására olyan javaslatot dolgoztak ki, amely más, Hajdúdoroghoz hasonló kisvárosban is hasznosítható. A vitaanyagot a közeljövőben megosztanák a többi Esély-körrel is, és Csige azt reméli, hogy például majd Fényeslitkén valaki hozzátesz egy olyan gondolatot, amivel még teljessebbé válhat a koncepció.
Helyben pedig leginkább azt várják, hogy a hajdúdorogiak hozzájuk forduljanak, ha bármire szükségük van. „Leülünk, átbeszéljük a problémát és ha tudunk, segítünk” – mondta Zoltán, míg Imre sietett hozzátenni, hogy nem csak a velük szimpatizálóknak szeretnének segíteni, mint ahogy nem csak baloldali gondolkodású embereket látnak szívesen a mozgalomban. Ő abban látná az Esély-kör legnagyobb erejét, ha nem maradnának meg a saját körükben, hanem egyre jobban bővülnének, ami szerinte lavinát indíthatna el.
„Mint amikor egy hógolyót összegyúrsz, és elindítod a lejtőn lefelé, egyre nagyobb görgeteggé válik, kiszélesedik és a buborékot kipukkantja.”
Arra számít, hogy előbb-utóbb érezni lehet Hajdúdorogon a mozgalom működését, és mint pozitív példát mesélik azok, akiknek segítséget nyújtanak.
„Nem lehet ollóval elvágni a történetet” – válaszolta Csige arra a felvetésünkre, hogy az Esély-kör létrejöttét nem értelmezhetik-e helyben úgy, mint a következő önkormányzati választás kampányának előkészítését. Aki a közösségért vállal szerepet, a volt polgármester szerint megteheti belső indíttatásból is, de ő állítja: a legtöbbet mégiscsak a helyi önkormányzatban tehet a településért.
Nem lesz mindennap tüntetés Orbán ellen
„Mindenben” – vágta rá Ujhelyi István is, amikor telefonon arról kérdeztük, hogy miben különbözik az Esély-kör az MSZP vidéki szervezeteitől.
„Ez nem arról szól, hogy mindennap tüntessünk az Orbán-rendszer ellen. Azt mindenki tudja, hogy milyen a rendszer. Ez arról szól, hogy megtaláljuk egymást, akik hasonlóan gondolkodunk, az ország minden pontján jelen legyünk, és segítsünk.”
Az MSZP-s EP-képviselő arról beszélt, nem egy alternatív pártot szeretne építeni, a mozgalomnak és pártjának egymás mellett kell működnie. Ujhelyi a választás óta több településen is tartott lakossági fórumot, és ezeken rendre azt tapasztalta, hogy az ellenzéki szavazóknak igenis van igényük egy közösségre, egy háttérmozgalomra, ahol ők maguk is elmondhatják a kritikájukat.
Már bejegyezte a bíróság az Esély Magyar Szociáldemokrata Közösséget, az Esély-körök jogi háttérszervezetét. Az internetes felületén bárki regisztrálhat egyénileg vagy társasággal, három vagy harminc ember is alapíthat Esély-kört.
Az a cél, hogy sok száz ilyen kis kör jöjjön létre
– magyarázta Ujhelyi. Tervei szerint ezek nem elszigetelten működnének a jövőben, hanem kialakulna egy hálózat. Saját közösségi applikációt fejlesztenek erre a célra, amelyen keresztül az Esély-körök tagjai kommunikálhatnak egymással, és olyan plusz szolgáltatásokat vehetnek igénybe, mint például az ingyenes jogsegélyszolgálat.
A polgári körök és a kilencvenes évekbeli MSZP a minta
Ha sikeres a projekt, az látszani fog az MSZP támogatottságán is – állítja Ujhelyi, aki mindeközben a pártot is alapjaiban építené újra. A célja az, hogy az újjászülető MSZP legyen a baloldal vezető politikai ereje.
„Százharminc évvel ezelőtt alakult az első magyarországi szociáldemokrata párt. Teljesen természetes volt, hogy ők segítették létrehozni az első szakszervezeti mozgalmakat. Egy nagyon komoly társadalmi réteget képviseltek” – fogalmazott az MSZP-s EP-képviselő.
Azt is mondta, hogy az ötlete nem újszerű Európában, erős civil mozgalmi élet van a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a flamand szocialista párt környezetében is.
Itthon leginkább a polgári körök juthatnak eszünkbe, amelyeket Orbán Viktor hirdetett meg a Fidesz 2002-es választási veresége után.
„Nem szégyen tanulni Orbánéktól” – fogalmazott Ujhelyi, de azt is hozzátette, hogy amikor Orbán elindította a polgári köröket, azt mondta, hogy egy olyan hálózatot, kapcsolatrendszert szeretne, mint amilyen a szocialistáknak van. „Én meg most azt mondom, hogy nem szégyen tanulni a polgári köröktől, de a cél az, hogy visszaépítsük azt a társadalmi kapcsolatrendszert, ami a kilencvenes években megvolt az MSZP-ben.” Ő maga is abból a közegből érkezett a politikába, és mint mondta, az MSZP ifjúsági szervezetében, a Baloldali Ifjúsági Társulásban többen voltak benne, mint most bármelyik ellenzéki pártban. Azt szeretné, hogy az év végéig több száz Esély-kör alakuljon, és ezek elkezdjenek helyben működni, közösségi életet élni, és láthatókká válni.
Az MSZP tisztújítása októberben lesz, Ujhelyi egy csapattal indulna az elnöki posztért. Bár konkrét neveket nem akart mondani, annyit elárult, hogy nem feltétlenül az elmúlt időszak legismertebb közszereplői vannak a fejében. „Szeretném jelentősen frissíteni az arcképcsarnokot, akik megjelenítik az új magyar szociáldemokráciát” – tette hozzá. Korábban pedig arról is beszélt, hogy átnevezné az MSZP-t Esélyre, bár akkor már tényleg kérdés, hogy miként különülne el a mozgalom és a párt.