Verekedés, késelés, mindennapi szitkozódás. Mi tette agresszívebbé az embereket?

0

Egyre gyakoribb az agresszív viselkedés, az utcán, az üzletben, a tömegközlekedésen, bárhol egymásnak esnek az emberek.

Érzékelhetően idegesebbek vagyunk, sokan nem tudnak gátat szabni agressziójuknak és egy egyszerű vita is könnyen tettlegességig fajul. Szinte naponta hallani ilyen esetekről, gondoljunk csak a maszkvita miatt leütött buszvezető esetére vagy a Kerepesi úton, a forgalom közepén összeverekedő sofőrökre.

Az ittlakunk.hu megkérdezett egy pszichológust a megnövekedett agresszió lehetséges okairól. Fábián Tamás leginkább a párkapcsolatokon keresztül találkozik a problémával. A pandémia kezdetekor – mondja – sokáig home office-ra kényszerültek az emberek, kis lakásban összezárva, az otthon tanuló gyerek mellett kellett dolgozniuk a felnőtteknek. Ez feszültséget okozott, ami a párkapcsolatokban csapódott le, egyre gyakoribbá váltak az otthoni, elmérgesedő viták. Ingerlékenyebbek lettek az emberek, összezárva nehezen tolerálták egymást, ez családon belüli vitákat váltott ki, melyet a gyerekek is pontosan érzékeltek.

Sok minden a pandémiára vezethető vissza: a vírus fenyegetettséget jelentett, féltünk a megfertőződéstől, úgy éreztük, a céljaink, terveink valóra váltását akadályozza a járvány, megfoszt a szabadságtól, nem mehetünk akárhova, maszkot kell hordanunk, be lett szabályozva az életünk.

Az agresszió másik kiváltó oka a szakember szerint az „egyensúlytalanság”, amiben élünk: a gazdasági válság, a forint ingadozása, a háborús helyzet mind bizonytalanságot, szorongást okoz az emberekben.

Fábián Tamás szerint belpolitikai oka is van az agressziónak: változott a közbeszéd, a kommunikáció. Korábban jobban odafigyeltünk arra, mit és hogyan szabad mondani, ez most megszűnt, hiszen a korábban meg nem engedett beszédstílus most teljesen elfogadottá vált. A tévében, sajtóban megnyilvánuló stílust átvették az emberek, nem vigyáznak a szavaikra, eldurvult a közbeszéd.

Az oltás ügyében két részre szakadt a társadalom, oltottakra és oltatlanokra, ez erősen megosztja az embereket, haragot éreznek a másik iránt, mindenért a másikat okolják. Az oltottak szerint az oltatlanok ostobák, felelőtlenek, az oltatlanok pedig zsarnoknak tartják az oltás támogatóit a szakember szerint.

Az ittlakunk.hu olvasóit is megkérdeztük tapasztalataikról. A visszajelzések szerint sokan voltak részesei utcai vitáknak. Újpesten például napközben történt az egyik ilyen eset: kivágott a busz elé egy taxis, mire a buszos mondott neki néhány keresetlen szót, erre a taxis kiugrott a kocsiból, üvöltözni kezdett és a sofőr felé indult fenyegetően. Amikor rájött, hogy van ott még pár utas, aki a sofőrnek ad igazat, akkor inkább káromkodva visszaült a taxijába, írta olvasónk.

Olvasóink szerint az elmúlt 2 év bezártsága, a pandémia miatt felgyülemlett feszültség a fő oka annak, hogy ennyire agresszívek lettünk. Többen problémának tartják azt is, hogy nem elég szigorúak a büntetések, nincsenek következmények, ezért joggal gondolják úgy sokan, bármit megtehetnek. „Mert fene nagy a demokrácia! Mindenkinek csak jogai vannak! Még a bűnözőknek is!” – elégedetlenkedett olvasónk. „Az erőszak az egyetlen nyelv, amit mindenki ért, más eszköze pedig az ilyen embereknek jellemzően nincs” – vélték többen is.

Az ittlakunk.hu a BKK-t is megkérdezte, mennyire gyakran éri inzultáció a dolgozóikat az utasok részéről. Válaszuk szerint a jegyellenőröket napi szinten éri (többnyire verbális, ritkábban fizikai) inzultus munkájuk során. Nemcsak a pótdíjazott ügyfelek, hanem olykor a jogszerűen utazók is számon kérik a BKK munkatársait különböző (sokszor mondvacsinált) okokból.

Az utaskoordinátorok és az utasok között is előfordul konfliktus, de csak ritkábban. Ennek az az oka, hogy ők csak fel-, illetve beléptetéses ellenőrzést végeznek, ami nem jár pótdíjazással, azaz nem kell szembesíteniük az ügyfeleket a saját mulasztásukkal, illetve együttműködésre bírni őket különböző a pótdíjfizetés érdekében.

2022. januárjában négy esetben érte a BKK jegyellenőreit támadás. Az előző néhány évben a jegyellenőröket ért fizikai támadások száma a következőképpen alakult:

A fenti számokból nem vonható le következtetés arra vonatkozóan, hogy a pandémia negatív irányba befolyásolta volna a jegyellenőröket ért utastámadások számát. Az állomány bővülésével – 2020 közepétől, amikortól utaskoordinátorokat is foglalkoztat a BKK – az utastámadások száma is megnőtt. Ez a szám viszonylag állandónak mondható a pandémiától függetlenül.

Vannak olyan inzultusok, tettlegességig fajuló viták is, amelyeket nem is jelentenek a BKK dolgozói, illetve a verbális támadásokról sem vezetnek statisztikát, mivel az igen gyakori, és széles spektrumon mozog a legenyhébb megjegyzésektől, szurkálódásoktól a durva és minősíthetetlen megnyilvánulásokig. A BKK a dolgozóitól mindig határozott, de udvarias, kulturált munkavégzést vár el, amelyre oktatják is őket: több, szakpszichológus által tartott kommunikációs és konfliktuskezelő tréninget szerveznek a jegyellenőrök számára.

Amennyiben tettlegességig fajul egy eset, úgy általában rendőri intézkedésre is sor kerül, és az elkövetőt előállítják, aki szigorúbb büntetésre számíthat, hiszen aki közfeladatot ellátó jegyellenőr, utaskoordinátort bántalmazza, az olyan, mintha hivatalos személyt (pl. rendőrt) támadna meg. Amennyiben bántalmazásig fajul egy vita, úgy azt legtöbbször sérülés is követi. A jegyellenőrzést végző személy eszközeinek, ruházatának megrongálásától kezdve a kisebb-nagyobb zúzódásokon keresztül a törésekig többféle eset is előfordult már, tudtuk meg a BKK-tól.

Azt a szakemberek is megerősítik, hogy a koronavírus miatt kialakult helyzetet sokan szorongva élték meg. A koronavírussal fertőzött esetek számának növekedése, az otthoni online munkavégzés, az iskolák, óvodák bezárása megnövekedett stresszes állapotot, fokozott szorongást okozott. A járvány kiváltotta félelmek, bizonytalanságok lelkileg megbillenthették az embereket, ilyenkor rövid időre az indulatok irányíthatják a viselkedésünket.

Sajnos az agresszió, a pszichés probléma a felnőttek mellett a gyerekeket is érinti. „Megtelt a gyermekpszichiátria, pánikroham, önsértés miatt hozza a mentő a gyerekeket, előjegyzésre ötszázan várnak” – mondta nemrégiben Tárnok Zsanett, a Vadaskert Alapítvány igazgatója a 444.hu portálnak. Pánikrohammal, szorongásos rohammal naponta kerülnek be az alapítványhoz gyerekek, van olya éjszaka, hogy 2-3 mentő is gyereket visz hozzájuk. A Vadaskert Alapítvány néhány fontos tanácsot is közzétett az oldalán a test-lelki egészségünk megőrzése érdekében, érdemes elolvasni!

Fábián Tamás pszichológus szerint ahogy a járvány elcsitul, az általános nyugalmi szint helyreáll, a helyzet valószínűleg jobb lesz, de teljesen nem fog megszűnni az agresszív viselkedés, hiszent a kiváltó okok közül lesz, ami velünk marad. A beszédhasználat, beszédstílus nem fog változni, de a gazdasági helyzet is várhatóan csak lassan javul. Számíthatunk tehát arra, hogy a feszültséget generáló problémák hosszú távon velünk maradnak.

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here