Egészségünk megőrzése érdekében az év bármely szakában fontos, hogy elég időt töltsünk a friss levegőn. Télen is szívesen teszünk nagyobb sétákat, akár a munkából hazafelé, vagy kutyasétáltatás közben. Sokszor jólesik a hideg levegőn egy kis futás, kocogás, vagy felszabadultan korcsolyázni együtt a barátokkal. Ilyenkor nemcsak az elgémberedett izmainkat mozgatjuk át, de átszellőztetjük a fejünket és a tüdőnket is.
Mindeközben ritkán gondolunk arra, hogy az általunk frissnek hitt, jóleső hideg téli levegővel mi mindent lélegzünk be. Ha közelebbről megvizsgáljuk a minket körülvevő levegőt, sajnos azt tapasztaljuk, hogy az korántsem mindig olyan egészséges, mint gondolnánk. Sőt, esetenként kifejezetten veszélyes az egészségre.
Magyarországon az egészségügyi kockázatok között a 8. helyen szerepel a légszennyezettség, szorosan a dohányzás, a magas vérnyomás, a nem megfelelő étrend és az elhízás mögött. Magyarországon nagyjából évi 10 ezerre tehető azok száma, akik a szállópor-szennyezéshez kötődő betegségekben halnak meg és csak Budapesten évente sok száz idő előtti haláleset köthető kifejezetten a levegő szállópor-szennyezettségéhez.
A levegőben található PM10 (10 mikronnál kisebb „szálló por”) szintjének már a rövid távú megemelkedése is izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatokat indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Megnő az asztma és a krónikus légcsőhurut-fellángolás, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. A szálló poron kívül a levegővel belélegzett nitrogén-dioxid fokozza mindezen betegségek kialakulásának kockázatát. Nemzetközi szakértői tanulmányok kimutatták, hogy a szennyezett levegő bizonyíthatóan és jelentősen hozzájárul a levegőben terjedő vírusok (mint az influenza vagy a COVID-19) terjedéséhez. Az újfajta vírusok felbukkanása a következő évtizedekben is valószínűsíthető, ezért is kiemelten fontos a légszennyezettség csökkentése.
Magyarországon tilos a hulladékok háztartási égetése és alkalmanként 300 000 Ft-os bírságot ír elő a törvény a tilalom megszegőinek. Ennek ellenére általánosan elterjedt jelenség, hogy műanyag palackok, csomagolóanyagok, PVC-padló darabjai, bútorlap, vagy éppen textil és vegyes összetételű hulladék kerül a tűzre. Ezek égetése során a szálló por mellett az egészségre legártalmasabb égéstermékek közé tartozó policiklusos aromás szénhidrogének is nagy mennyiségben kerülnek a levegőbe. Ezek az anyagok erősen rákkeltőek, sőt a születendő gyermekek egészségét is maradandóan károsíthatják.
Erre a problémára hívja fel a figyelmet idén is a Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Közművek, a Levegő Munkacsoport és a Humusz Szövetség közös, „Ne égess!” kampánya, melynek honlapján minden hulladékégetéssel kapcsolatos fontos információ megtalálható. A kampány célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a mindennapokban hozott döntéseinek kockázatára.